Mong Attila újságíró, az Átlátszó.hu főszerkesztő-helyettese a média helyzetét ismertetve elmondta, hogy az általuk készített felmérések tanúsága szerint az újságírók úgy érzik, egyre kevésbé végezhetik szabadon munkájukat, s nő a politikai nyomásgyakorlás. A főszerkesztő-helyettes a reklámadót is szóba hozta, mondván, az nem hoz jelentős költségvetési bevételt, viszont 80 százalékát az RTL Klub fizeti, szerinte azért, mert elkezdett politikai témákkal foglalkozni, miközben a másik nagy kereskedelmi tévé kormányhoz közeli üzletemberek irányítása alatt áll, nem foglalkozik politikával, csak bulvárhírekkel. Mong Attila azt is hozátette, hogy az állami hirdetések a lojális sajtó támogatását szolgálják.
Kovács Zoltán kormányszóvivő olyan szappanoperához hasonlította a meghallgatást, amelyben már nem csak a szereplők, hanem a forgatókönyvíró sem tudja, hogy miről is akar szólni. Mint mondta, a meghallgatáson felhozott témák nagy részét a kormány már megvitatta az arra illetékes intézményekkel, és ezeket jogi alapon le is lehetett zárni, most ezeket politikai érdekből próbálják újranyitni. Kovács megjegyezte, Móra sem gondolhatja komolyan, hogy veszélyben van Magyarországon a civil szféra, miközben a kormánynak 80 ezer civil szervezetből mintegy tucatnyival van vitája. Kovács úgy vélte, hogy Magyarország immár az egyik legalaposabban átvilágított ország, egyúttal megjegyezte, hogy mintha a bizottság más tagállamokkal nem foglalkozna ilyen élénken. A kormányszóvivő kijelentette, hogy kikér magának minden olyan állítást, amely tekintélyelvűséggel és demokráciaellenességgel vádolja a kormányt, miután a párt az elmúlt évben 3 választáson győzedelmeskedett.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a többi között a miniszterelnök bevándorlásról tett nyilatkozatáról is kérdezte Kovácsot, illetve, arról, hogy mi védi a kisebbségeket, ha az „illiberális állam” etnikai alapon, kulturális szempontból homogén társadalmat akar létrehozni. Kovács közölte, hogy a magyar jog szinte egyedülálló módon védi a kisebbségeket Európában, a miniszterelnök pedig nem ment túl azokon az állásfoglalásokon, amelyeket maga az EP és más európai vezetők is megfogalmaztak.