Míg 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et. Ugyanakkor Magyarország csak tranzitország, az érintettek nem itt akarnak letelepedni, a menedékkérők nagy része már az eljárás alatt elhagyja az országot. A Magyarországon élő külföldiek száma nem is nőtt, sőt: tavaly 3 százalékkal még csökkent is – mondta el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója.
Drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon – mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. Végh Zsuzsanna közölte: 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et, a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A tavalyi menedékkérelmekről szólva azt mondta, a növekedés nem az év elején kezdődött, hanem nyáron, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős; novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret.
Hozzátette: a novemberi adatok szerint Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó menedékkérők száma, a mutató Magyarországon volt a második legmagasabb (2,9), a harmadik pedig Ausztriában (2,68). Elmondta, az EU tavaly és tavalyelőtt hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült. Magyarország – Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a klasszikus befogadó államok után – az ötödik volt a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján.
A főigazgató a migráció növekedésének kiváltó okai között megemlítette, hogy a válságövezetekben romlott a biztonsági helyzet, illetve azt, hogy sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak. Közölte, Magyarországra egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek illegálisan migránsok, ez a legjelentősebb útvonal, másrészt Románián és Ukrajnán keresztül. Hozzátette: a menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket,
A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. Végh Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot.
Magyarország tranzitország, nem ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba – jelentette ki. A kérelmek 10 százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy százalékát – tavaly 503 kérelmezőt – részesítettek. A legális migráció vonatkozásában nem történt jelentős változás a korábbi évekhez képest, a Magyarországon élő külföldiek száma – részben azért, mert sokan szereztek állampolgárságot – körülbelül 3 százalékkal csökkent.
Végh Zsuzsanna beszámolt arról is, hogy tavaly óta lehetőség van a védelemben részesítettek társadalmi integrációja érdekében pénzbeli támogatásra, csaknem 500 ilyen támogatási szerződést kötöttek és több mint 200 millió forint fordítottak erre, azonban nagyon sok szerződést meg kellett szüntetni azért, mert a védelemben részesített elhagyta az országot.
Azt mondta, az Európai Uniónak át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét.
Végh Zsuzsanna egy kérdésre válaszolva kifejtette: újra kell gondolni a gazdasági menekülteknek – azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve – kérdését, az úgynevezett biztonságos országokból érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni. A főigazgató példaként említette a gyorsított eljárást, vagy a területen maradás jogának korlátozását, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket.
Hangsúlyozta: a rendelkezésre álló forrásokat – amelyek most megoszlanak a valódi védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között – a valódi védelemre szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta: 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot.
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
A CEU Demokrácia Intézetének programigazgatója Ausztráliát említette követendő példaként, ahol – mint ismert – a minap brutális terrortámadást hajtottak végre.
A Pulitzer-díjas újságíró szerint Washingtonban polgárháború zajlik, és a bevándorlás fontosabb fenyegetéssé vált, mint Kína vagy Oroszország.
A magyar miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a legújabb uniós tervet.
A szép szavak ellenére még mindig milliárdos biznisz Európa bevándorlókkal való elárasztása.
Ezeknek tényleg elmentek otthonról.
A vállalatot helyi partnerével, az F Mobilitással közösen nemrég a Budapest Airport hivatalos személyszállítási partnerévé választották.
Elkerülhetivajon Ursula von der Leyen a számonkérést?
