Magdeburgi terrortámadás: magyarázkodik a német belügyminiszter
A terrortámadás után gyorsabb intézkedéseket és szigorúbb biztonsági szabályokat sürget a német kormány.
A nem muzulmán vallású németek 57 százaléka szerint fenyegetés az iszlám jelenléte Németországban, derül ki egy friss felmérésből. A lakosság 61 százaléka szerint az iszlám nem illeszkedik a nyugati értékekhez. A felmérésből az is kiderül, hogy a négymilliós németországi muzulmán közösség viszont ragaszkodik Németországhoz.
Németországban erősödnek az előítéletek a muzulmánokkal szemben, különösen a volt NDK területén, vonták le a következtetést a TNS Emnid közvélemény-kutató intézet elemzői csütörtökön ismertetett felmérésükből, amely szerint a nem muzulmán vallású németek 57 százaléka fenyegetésként éli meg az iszlám jelenlétét az országban.
Főleg keleten van félelem
Az előző, 2012-ben végzett felmérésben 53 százalék volt ez az arány. A Bertelsmann Alapítvány megbízásából végzett kutatás szerint a fenyegetettség érzése főleg a keleti tartományokban, a volt NDK területén erős. Türingiában és Szászországban például a lakosság 70 százaléka tartja veszélyesnek az iszlámot. Ez azt jelenti, hogy a félelem éppen ott a legnagyobb, ahol a legkevesebb muzulmán él.
Az iszlámellenesség már nem szórványos, elszigetelt társadalmi jelenség, állapították meg a TNS Emnid elemzői, rámutatva, hogy a német lakosság 61 százaléka úgy véli, a muzulmán vallás nem illeszkedik a Nyugat életmódjához és értékrendjéhez. 2012-ben 52 százalék volt ez az arány. A felmérésben azt is kimutatták, hogy a németek 40 százaléka idegennek érzi magát hazájában a muzulmánok jelenléte miatt, és 25 százalékuk szerint meg kellene tiltani a muzulmán vallásúak bevándorlását Németországba.
A muzulmánok ragaszkodnak Németországhoz
Ugyanakkor a lakosság 5 százalékát kitevő, 4 milliós muzulmán közösség tagjainak túlnyomó többsége ragaszkodik a német társadalom alapértékeihez és erősen igyekszik kapcsolatot kialakítani a többségi társadalommal. Így például a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 90 százaléka jó berendezkedésnek tartja a demokráciát, ugyancsak 90 százaléka pedig a szabadidejében nem muzulmánokkal is tart kapcsolatot, 50 százalékuknak pedig legalább annyi ismerőse, barátja van a vallási közösségen kívül, mint muzulmán vallású társaik között. A németországi muzulmánok többsége jámbor és liberális, ezt mutatja egyebek között, hogy a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 60 százaléka pártolja az azonos neműek házasságát.
A jellemzően bevándorló vagy bevándorlóktól született muzulmánok számára Németország a hazát jelenti, de a róluk a többségi társadalomban élő kép az integrációt és a demokratikus berendezkedést elutasító radikális iszlamista kisebbség hatására formálódik, állapította meg Yasemin El-Menouar, a tekintélyes közhasznú alapítvány szakértője. Az utóbbi hónapokban iszlámellenes mozgalom szerveződött Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) néven Drezdában, ahol a muzulmán vallású lakosság aránya 0,4 százalék. A Drezdában a hétfő esti tüntetéseken tízezres tömeget megmozgató Pegida a nyugati tartományokban inkább elutasításra talál, például Észak-Rajna Vesztfáliában - ahol a németországi muzulmánok egyharmada él - a mozgalom demonstrációin néhány százan jelennek meg, az ellentüntetéseken viszont ezrek.
Ez nem Franciaország
Szakértők a párizsi vérengzésekkel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy a francia és a német muzulmán közösségnek nemigen vannak közös vonásai. A nagyjából 6 milliós franciaországi muzulmán közösség többsége síita arab, míg a németországi muzulmánok jellemzően sokkal világiasabb felfogást képviselő, török származású szunniták.