„A társadalmi mozgalom (»civilek«) politikai stratégiája önmagában véve is ködös, az látszik csak rajta, hogy 1) a radikális balos, egalitárius bukéja versenyképtelenné teszi az ideológiák versenyében (nem beszélve egy ilyen fordulat gazdasági-társadalmi következményeiről), 2) a mozgósító ereje Budapesten sem elégséges (nemhogy országosan), 3) pozitív kormányzati programja nincs, a politikai hitelességét kizárólag a protest jellegéből nyeri, ezért -- pl. a Millához hasonlóan -- egy idő után szükségképpen hanyatlásnak fog indulni. A társadalmi mozgalom akkor juthatna sikerre, ha abszolút innovatív programmal és eszközökkel el tudná hitetni magáról, hogy képes meghaladni a bal-jobb megosztottságot, de se erre az igényre, se erre a képességre nem mutat semmilyen jel.
Ami a balos pártokat illeti, azok ismert módon lejáratódtak, az itt-ott előforduló vezetőcserék (ám közben a kulturális stagnálás, amely sújtja már az LMP-t is) nem emelték a hatékonyságukat, a közvélemény-kutatások pontosan mutatják a tömegvonzó erejük behatároltságát még egy Fidesznek válságos időszakban is, a politikai üzenetei inkoherensek és változatlanul nem árulkodnak komoly ideológiai (nota bene baloldali) megfontolásokról, amelyek aztán kormányzati programban ölthetnének testet (tehát a kormányzóképességükbe vetett választói hit gyenge), miközben egymással is vetélkednek, és ez -- a szereplőket ismerve -- nem is fog egyhamar nyugvópontra jutni.