A kampány átláthatóságát kutatták a civil szervezetek

Közös kutatást végzett az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország. A szervezetek az október 12-ei önkormányzati választás és az azt megelőző kampány átláthatóságát vizsgálták különböző szempontok alapján. Megállapításaik szerint a kormánypártok költhették messze a legtöbbet a kampányban, illetve az ő hirdetéseik jelentek meg a legnagyobb mennyiségben. A szervezetek egyúttal minimumprogramot hirdettek az önkormányzati átláthatóság érdekében. A civilek választási visszaéléseket is feltártak az október 12-ei voksoláson.

A szervezetek csütörtök délelőtt Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A Transparency International Magyarország nevében Ligeti Miklós bemutatta a kampányfinanszírozás jelenlegi szabályozását. Szerintük átláthatatlan a pártok gazdálkodása: beszámolóik formálisak, a nyilvánosságra hozatal szabályozatlan, a szankciók pedig gyengék. A kampánnyal kapcsolatos ÁSZ-ellenőrzés során csak formailag ellenőrzik a számlákat. A hirdetések szabályozása eltérő a különböző platformokon: az elektronikus politikai reklám ingyenes, a nyomtatott reklámok tarifája nyilvános, de a közterületi óriásplakátok tarifája titokban tartható.

A négy szervezet a kampány kutatása során napi szinten gyűjtötte az információkat, Budapestre, Győrre, Pécsre, Szegedre, Debrecenre és Miskolcra koncentrálva (mely városok több mint kétmilliós választónépességet tesznek ki összesen). A kutatásban a politikai, fizetett médiahirdetésekre, a pártok és támogatóik nyilvános rendezvényeire, a közvetlen kommunikációs eszközökre (plakátok, szórólapok, sms-ek, postai küldemények) és a pártok szervezési költségeire fókuszáltak. Sajtófigyelést végeztek, felhasználták a Kantar Media hirdetési adatait, eközben önkéntesek hálózata vett részt a kampányeseményekben, közvélemény-kutatást végzett az IPSOS, valamint forrásként szolgált az Outdoor Media Audit közterületi hirdetésekről szóló kutatása.

Mindent tarolt a Fidesz-kampány

Mindezek alapján pontos adatok, illetve becslések álltak rendelkezésre a monitorozó szervezetek számára. A számítások és becslések alapján a Fidesz önkormányzati választási kampánya több mint 2 milliárd forintba került, ám ebből csak mintegy 1100 millió forintot fizetett maga a párt. A fennmaradó mintegy 900 millió forint értékű kampánnyal ugyanis a szervezetek szerint a kormány és kormánypárti önkormányzatok támogatták a Fidesz választási győzelmét. A baloldali pártok (DK, Együtt, MLP, MSZP, PM) önkormányzati választási kampánya 418 millió forintot tehetett ki, a Jobbiké 280 milliót érhetettt, míg az LMP 50 millióból kampányolhatott az önkormányzati választásokra.

Ha a listaárat vesszük figyelembe, a monitorozók szerint a Fidesz mintegy 665 millió forint értékben hirdette a párt önkormányzati jelöltjeit óriásplakátokon, ugyanerre a baloldali tömörülés 110 millió forint értékben áldozott. A Jobbik óriásplakát-reklámjai 140 millió forintot értek, míg az LMP mindössze 7 millió forint értékben hirdetett a közterületeken – áll a kutatásban.

A kormány eközben közpénzből finanszírozta a „Magyarország összefog”, és az „Elszámoltatjuk a bankokat!” szlogeneket, valamint a rezsicsökkentést népszerűsítő hirdetési kampányt. Emellett a kutatók szerint a fideszes vezetésű települések is kivették a részüket a kampányból. A monitorozók számításai szerint a Fidesz választási győzelmét hatszor annyi közterületi politikai reklám támogatta, mint a többi parlamenti pártét együttvéve: A 9500 kormánypárti plakáttal szemben a baloldalnak 700, a Jobbiknak 824, az LMP-nek pedig  47 plakátja volt. A közterületi reklámok adatainak forrása az Outdoor Media Audit és a Kantar Media voltak.

A civil kampánymonitor csak a közterületi óriásplakátok listaárait tudta figyelembe venni, a valódi költségek titokban tarthatóak. Ezért azt nem lehetett megállapítani, hogy a pártok pontosan hány forintot fizettek az óriásplakát-reklámokért, csak az derült ki, hogy a pártok által megvásárolt közterületi reklámok mekkora piaci értéket képviselnek.

A direktmarketing sokkal kiegyenlítettebbnek bizonyult. A négy civil szervezet által megbízott Ipsos közvélemény-kutató cég felméréséből becsült adatok szerint a baloldal közel 150 millió forintot költött a közvetlen kampányolásra (szórólapozásra és telefonüzenetekre), amit a Fidesz alig több mint 30 millióval szárnyalt túl. Ezzel szemben a Jobbik 42 millió forintot, az LMP pedig ennek éppen a felét költötte lakossági kampányeszközökre. A Fidesz és a baloldali pártok közvetlen választói kampánya Budapesten volt a legkiegyenlítettebb: a fővárosban a kormánypártok 110 millió forintos költésével szemben az ellenzéki tömörülés 103 millió forintot fordított direktmarketingre.

Az egy jelöltre jutó kampánypénzek tekintetében a civilek számításai és becslései szerint a kormánypárt jelöltenként átlagosan több mint 380 ezer forintból kampányolt. A baloldali kampány jelöltenként 82 ezer, a Jobbiké 100 ezer, az LMP-é pedig 71 ezer forintot ért.

A közfoglalkoztatás szerepe a választások befolyásolásában

Az Átlátszó oknyomozó portál tudomására jutott, és részben már a nyilvánosság elé tárt ügyek kedvezőtlen képet mutatnak egyes települések önkormányzati választási körülményeiről. A portál elsősorban a kisebb településekre koncentrált, ahol a tapasztalatai szerint könnyebben lehet szavazatot vásárolni.

„Az idei önkormányzati választások egyik tanulsága az volt, hogy a kisebb települések vezetői a közfoglalkoztatást használják a helyi választók befolyásolására” – húzta alá Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője. Mivel a közmunkaprogramok elsősorban a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő legszegényebb rétegeket érintik, a romák jelentősen felülreprezentáltak a közfoglalkoztatott népességben. Ebből következően azok a polgármesterek, akik a közmunkával kapcsolatos ígéretek, illetve a közmunkából való tartós kizárással való fenyegetés révén próbálták a helyieket befolyásolni, gyakran igénybe vették a helyi kisebbségi önkormányzati vezetők támogatását.

Az Átlátszó portálnak sikerült azt az évtizedes gyakorlatot dokumentálnia a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Forró községben, ahogy a helyiek nyílt szavazással bizonyítják: szavazatuk a regnáló – önkormányzati és kisebbségi önkormányzati – vezetést támogatja. „Bár az ország keleti régióiból több helyről is érkeztek hozzánk konkrét szavazatvásárlásra vonatkozó információk, csak Nyírmadán vállalták az események tanúi, hogy a kameránkba is elmondják a történteket” – hangsúlyozta Bodoky Tamás, hozzátéve, hogy az ilyen, az Átlátszó.hu előtt ismert ügyekben jelenleg rendőrségi nyomozás folyik.

„Az Átlátszó terepmunkáját nagyban segítette, és a jövőben is segíteni fogja a Political Capital (PC) által készített, a választási visszaélések természetét feltérképező mélyelemzés” – ezt már László Róbert, a PC választási szakértője ismertette. „A közfoglalkoztatás és a választási visszaélések közötti összefüggés statisztikai igazolása érdekében előbb azokat a – jellemzően egy szavazókörrel rendelkező – kistelepüléseket kerestük ki, ahol a legmagasabb a lakosság közfoglalkoztatásban résztvevő aránya”, mondta el László Róbert. A szakértő hozzátette: a közfoglalkoztatottak aránya – a többségében kelet-magyarországi – 43 településen meghaladja a 15-64 évesek egynegyedét.

E települések között feltűnően sok olyat találni, ahol jelentősen jobban szerepelt valamelyik politikai erő a saját országos vagy regionális átlagánál. A kormánypártok a 43-ból 36 helyen teljesítettek országos átlaguknál jobban, közülük négy helységben – ezek Tornanádaska, Fáj, Felsőregmec, és Csaholc – pedig 80-90 százalék közötti eredményt értek el. A Jobbik 9 településen teljesített – mérsékelten vagy kiugróan – saját országos átlaga felett, Rinyaszentkirályon például 38 százalékot, Hernádszentandráson pedig 32 százalékot szereztek. A baloldali összefogás listája e települések közül 8-ban hozott az országos átlag feletti eredményt, közülük is Csenyéte a legkiugróbb, ahol 80 százalékot szereztek. „Mindez önmagában nem bizonyíték a választási csalásra, de jelzi, melyek azok a települések, ahol a lakosság legnagyobb aránya kiszolgáltatott a helyi hatalomnak” – emelte ki a PC választási szakértője.

Minimumprogram az önkormányzati átláthatóságért

A szervezetek az önkormányzati választásokra is meghirdették a korrupció elleni minimumprogramot. Ezúttal az önkormányzati költségvetés, a testületi és bizottsági előterjesztések és jegyzőkönyvek, a szerződések, illetve a vagyonnyilatkozatok átláthatóvá tételére lehetett vállalást tenni. Végül az október 12-i urnazárásig 193 jelölt írta alá az Atlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a TI Magyarország közös kezdeményezését, közülük 43-an jutottak mandátumhoz. Szinte minden budapesti kerületi önkormányzatban ül a kezdeményezéssel egyetértő képviselő, és minden parlamenti párt jelöltjétől érkezett aláírás.

Az önkormányzati választás után néhány további képviselő és Medgyesegyháza polgármestere is csatlakozott a programhoz. Egyes képviselők már tettek javaslatokat a minimumpontok végrehajtásának érdekében, az aláírók többségével pedig folynak a megvalósításról szóló egyeztetések. A zuglói képviselőtestület már átláthatósági rendeletet is elfogadott. „Bízunk benne, hogy nagyon sok önkormányzatban sikerül elősegítenünk az átláthatóságot, egyelőre jól haladunk” – mondta Léderer Sándor a K-Monitor igazgatója. Hozzátette: „Természetesen még most sem késő csatlakozni a programhoz. Azoknak a képviselőknek is szívesen adunk tanácsot, akik egyszerűen csak arra kíváncsiak, miként tehetik transzparensebbé az általuk vezetett települést”.