Orbán: Soha nem állítottam, hogy Oroszország követendő példa

A berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából mondott beszédet Orbán Viktor Münchenben, a CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában. A miniszerelnök azt mondta: az egységes Németország az EU legerősebb tagjává fejlődött, és ma mindenki a második világháborúban porig rombolt Németország „gazdasági lokomotívjától” várja, hogy kihúzza a bajból az európai gazdaságot – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: az utóbbi 25 évre tekintve az látható, hogy Európa „visszaemelte magához Németországot”, mert belátta, hogy Németország nélkül nincs jövője.

Hozzátette: Magyarország az uniós csatlakozással visszaérkezett a Nyugatra, oda, ahová mindig is tartozott, de ennek révén nemcsak biztonságba került és lehetőségek, távlatok nyíltak meg előtte, hanem „a nyakába vette az EU gondjait is”. Ezekre a gondokra az utóbbi években Magyarország megoldásokat dolgozott ki, amelyek sikeresek, így tanulmányozásra és átvételre érdemesek lehetnek más országoknak is – mondta a kormányfő.

Ismertette egyebek között az adórendszer átalakítását, amellyel kapcsolatban rámutatott, hogy végrehajtották a teherviselés „igazságos szétterítését”, és „teljesítményösztönző” adóztatást vezettek be. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a vagyoni különbségeket motiváló erőnek kell tekinteni, és nem mesterséges csökkentésükre kell törekedni, az „irigység kultúráját” pedig a teljesítmény tiszteletének kultúrájává kell átalakítani.

A EU-ban kialakult menekültügyi helyzetről és a bevándorlásról szólva kiemelte, hogy Magyarországon nincsen számottevő bevándorló közösség, amely más kulturális mintákat követ, mint a magyarok, és „szeretnénk, ha ez így is maradna”, mert Magyarország egyelőre nem tudná megoldani a bevándorlásból fakadó problémákat. Hozzátette: „tabutlanítani” kell a menekültkérdést, és egy új, megfontolt politika alapján le kell zárni az EU határait a gazdasági menekültek előtt, és gondjaikat ott kell kezelni, ahol keletkeztek.

A hallgatóság kérdéseire válaszolva reagált a nyugati sajtóbeszámolókra és bírálatokra is. Mint mondta, Magyarország 1914 óta, a monarchia felszámolására és egy új Európa felépítésére irányuló törekvések kezdete óta „mindig is gyanúval körüllengett országként” jelent meg az európai nyilvánosságban. Ez a helyzet sokszor ad okot méregre, és „az én munkámat is nehezíti”, mégis indulatok helyett racionális és cselekvő hozzáállás szükséges, a megoldás pedig hosszabb távon a gazdasági sikeresség lehet - mondta Orbán Viktor. A támadásokat szerinte három kategóriába lehet rendezni, ezek az ismerethiányból adódó, az ideológiai alapú és a gazdasági érdekek által meghatározott támadások – fejtette ki.

Tusnádfürdői beszédével kapcsolatban Orbán aláhúzta: soha nem állította, hogy Oroszország követendő példa, és hogy a Nyugatnak utánoznia kellene a felemelkedő keleti országokat, mint ahogy azt sem, hogy „a Nyugatnak vége”. Arra kívánt rámutatni, hogy az európai gazdaság teljesítménye és részaránya a világgazdaságban csökken, míg a nem demokratikus berendezkedésű államok teljesítménye növekedik, és ennek a ténynek a kimondása „elemi előfeltétele annak, hogy meg tudjuk változtatni ezt a tendenciát” – mondta a miniszterelnök. A gazdasági modelleket nem lehet „tetszés szerint utaztatni a világban”, hiszen például az orosz modellhez orosz ember kell, Magyarországnak pedig „magyar modell” – tette hozzá.

Kiemelte: Magyarország a Nyugat része, és „legnagyobb tragédiáink akkor álltak elő, amikor ebből a természetes közegünkből kiszakítottak minket”. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy nem demokratikus államok jelenleg gazdaságilag sikeresebbek a Nyugatnál, amiből az következik, hogy sok mindent másként kell csinálni. „Erről kellene beszélni, de nem lehet úgy beszélni, hogy aki ezt a kérdést felveti, arra rásütik, hogy Oroszországot akar csinálni Európából” – mondta Orbán Viktor.

További kérdésekre a miniszterelnök azt is kifejtette: az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt. Szerinte a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy „geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe”. Washington mindkét ügyet az „Oroszországhoz való közeledésként értelmezi”, holott „mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől", és nem „oroszbarát”, hanem „magyarbarát politikát folytatunk” – tette hozzá a kormányfő.

A Déli Áramlat a Németországot orosz földgázzal Ukrajna megkerülésével ellátó Északi Áramlat „testvére”, megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja – fejtette ki.

A paksi bővítésről szólva hangsúlyozta, hogy az olcsó energia kulcsfontosságú a versenyképesség erősítésében, és Magyarország nem tud hatalmas összegeket mozgósítani a megújuló forrásból származó energiatermelés támogatására úgy, mint Németország, saját energiaforrása pedig nincsen. A külső energiaforrásoktól való függőség csökkentésének „egyetlen eszköze” az állami tulajdonban lévő nukleáris erőmű bővítése, amely orosz technológiával működik, ezért  „értelemszerű”, hogy a bővítést is orosz együttműködésben hajtják végre – tette hozzá.

Az Egyesült Államok azonban ezt is közeledésként értelmezi, és úgy gondolja, hogy Európának jelenleg inkább távolodni kell Oroszországtól, nem pedig együttműködni vele, ezért Paks ügyét is „rendkívüli mértékben ellenzi” – fejtette ki, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok is „szívesen megépítette volna” az új blokkokat.

Az ukrán válsággal kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte, hogy a Nyugat határozott fellépése „teljesen indokolt”, mert nem lehet elfogadni a nemzetközi jog megsértését. Ugyanakkor a gazdasági szankciók „bennünket is sújtanak”, és „ha nem tudunk egy értelmesebb politikát kitalálni”, akkor Közép-Európa és Németország is súlyos gazdasági károkat szenved el a következő években a büntetőintézkedések miatt – tette hozzá. Hangsúlyozta: ki kell dolgozni valamilyen kompenzációt azoknak az országoknak, amelyek lojálisak a szankciós politikához, de elszenvedik a következményeit. 

Kiemelte, hogy Magyarország a demokratikus, saját magát fenntartani képes, az oroszok és a magyarok „közötti térben elhelyezkedő” Ukrajnában érdekelt, mert „egyszer már volt a Szovjetunió szomszédja”, és nem akarja, hogy ismét hasonló helyzet álljon elő. Ugyanakkor az Ukrajna a következő időszakban évente nagyjából 25 milliárd euró támogatásra szorul majd, amit valakinek ki kell fizetni, és mivel „az oroszok nem fogják”, félő, hogy a közép-európai országoknak járó uniós fejlesztési forrásokat kurtítják meg Ukrajna támogatása érdekében – mondta Orbán.