Parlamenti vitanapot kezdeményez az LMP az EU és Amerika között megkötendő szabadkereskedelmi egyezményről, a TTIP-ről. Schiffer András szerint az egyezményből csak a globális nagyvállalatok profitálnak majd, és sem az EU, sem Amerika részéről nem történik érdemi konzultáció a társadalommal, helyette csak a nagy multicégeket hallgatják meg.
Az EU és az USA között megkötni tervezett szabadkereskedelmi egyezmény a globális nagyvállalatoknak kedvez az LMP szerint. A párt parlamenti vitanapot kezdeményez a TTIP egyezményről, hogy a zárt ajtók mögött zajló tárgyalások lehetséges következményeiről a közvélemény is tájékozódjon, és a kormány valljon színt az ügyben – jelentette be Schiffer András és Schmuck Erzsébet sajtótájékoztatón.
Schiffer András szerint ez az egyezmény most az egyik legsúlyosabb globális kérdés, mert veszélybe sodorja a többi közt az ország GMO-mentességét és az unió által elfogadott vegyszerpolitikát is, valamint a pénzügyi szabályozókat, a tisztességes banki magatartás érdekében tett magyarországi előírásokat is korlátozhatja majd. A Mandiner ezzel kapcsolatos felvetésére viszont elismerte, hogy Amerikában most szigorúbbak a pénzügyi szabályok, így a szabadkereskedelmi egyezmények általános logikája szerint abban nekik kell majd engedni.
Viszont az EU szigorúbban szabályozza a növényvédő szerek használatát és a génmódosított élelmiszerek előállítását, így ezen a téren Európában várható visszalépés Schiffer szerint.
Az LMP frakcióvezetője nehezményezte, hogy az EU és az USA részéről is csak a nagyvállalatokkal történik egyeztetés, viszont a civileket, a társadalmat kihagyják az előkészítésből.
Az egyezmény alapján az azt megsértő országok – adott esetben a GMO tiltása, vagy például a verespataki ciános bányászat tiltása miatt – nemzetközi választottbíróság elé citálhatók majd. A Mandiner azon felvetésére, hogy ez általában jellemző az ilyen egyezményekre, azt mondta: „igen, ezért utáljuk az egészet”.
Schiffer András szerint, ha a kormány szabadságharcról beszél, akkor nem kellene egy ilyen szabadkereskedelmi egyezménybe belemennie, ami a neoliberális gazdaságpolitikát képviseli.
Az LMP parlamenti képviselője, Schmuck Erzsébet emlékeztetett: a Corvinus Egyetem készített egy hatástanulmányt, amely szerint Magyarország számára kevés, évenként 0,3-0,5 százalékos GDP-növekményt hozna az egyezmény, és azt is a multiknak, nem a kis- és középvállalkozásoknak. Schmuck azt is hangsúlyozta, hogy ha kiderül, hogy nem érte meg nekünk az egyezmény, akkor is nagyon nehéz lenne belőle kilépni: ehhez ugyanis az összes többi részes állam hozzájárulása lenne szükséges.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül, és nem gondolja, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül, és nem gondolja, hogy választást tudna nyerni.
