Az LMP parlamenti vitanapot kezdeményez a TTIP-ről

Az EU és az USA között megkötni tervezett szabadkereskedelmi egyezmény a globális nagyvállalatoknak kedvez az LMP szerint. A párt parlamenti vitanapot kezdeményez a TTIP egyezményről, hogy a zárt ajtók mögött zajló tárgyalások lehetséges következményeiről a közvélemény is tájékozódjon, és a kormány valljon színt az ügyben – jelentette be Schiffer András és Schmuck Erzsébet sajtótájékoztatón. 

Schiffer András szerint ez az egyezmény most az egyik legsúlyosabb globális kérdés, mert veszélybe sodorja a többi közt az ország GMO-mentességét és az unió által elfogadott vegyszerpolitikát is, valamint a pénzügyi szabályozókat, a tisztességes banki magatartás érdekében tett magyarországi előírásokat is korlátozhatja majd. A Mandiner ezzel kapcsolatos felvetésére viszont elismerte, hogy Amerikában most szigorúbbak a pénzügyi szabályok, így a szabadkereskedelmi egyezmények általános logikája szerint abban nekik kell majd engedni.

Viszont az EU szigorúbban szabályozza a növényvédő szerek használatát és a génmódosított élelmiszerek előállítását, így ezen a téren Európában várható visszalépés Schiffer szerint. 

Az LMP frakcióvezetője nehezményezte, hogy az EU és az USA részéről is csak a nagyvállalatokkal történik egyeztetés, viszont a civileket, a társadalmat kihagyják az előkészítésből. 

Az egyezmény alapján az azt megsértő országok – adott esetben a GMO tiltása, vagy például a verespataki ciános bányászat tiltása miatt – nemzetközi választottbíróság elé citálhatók majd. A Mandiner azon felvetésére, hogy ez általában jellemző az ilyen egyezményekre, azt mondta: „igen, ezért utáljuk az egészet”. 

Schiffer András szerint, ha a kormány szabadságharcról beszél, akkor nem kellene egy ilyen szabadkereskedelmi egyezménybe belemennie, ami a neoliberális gazdaságpolitikát képviseli.

Az LMP parlamenti képviselője, Schmuck Erzsébet emlékeztetett: a Corvinus Egyetem készített egy hatástanulmányt, amely szerint Magyarország számára kevés, évenként 0,3-0,5 százalékos GDP-növekményt hozna az egyezmény, és azt is a multiknak, nem a kis- és középvállalkozásoknak. Schmuck azt is hangsúlyozta, hogy ha kiderül, hogy nem érte meg nekünk az egyezmény, akkor is nagyon nehéz lenne belőle kilépni: ehhez ugyanis az összes többi részes állam hozzájárulása lenne szükséges.