Megmagyarázhatatlan dolgok történnek Gyurcsány Ferenccel: valami nem hagyta nyugodni
„De mit tehetek, van bennem egy ilyen belső késztetés” – fogalmazott a DK egykori elnöke.
Miért ered egy lengyel a csángók nyomába?
2014. november 14. 14:34
Az ősszel járt Magyarországon Agnieszka Barszczewska, aki először írt lengyel nyelven tudományos munkát a moldvai csángókról. A kötet a kárpátaljai ruszinokkal is foglalkozik. A szerzőt arról kérdeztük, miért érdekli a téma, miként vélekedik a kisebbségi kérdésekről és hogy miért érdekelheti mindez a lengyeleket. Interjú.
2014. november 14. 14:34
Mikor kezdett el érdeklődni és miért a ruszinok és a csángók iránt?
Először a csángók iránt kezdtem érdeklődni, ráadásul főleg a népzene és a néptánc miatt. Egyetemistaként, amikor ösztöndíjas voltam Budapesten, eljártam a Marczibányi téri moldvai csángó táncházba. A ruszinokat mint érdekes kutatási témát pár évvel később fedeztem fel, akkor már doktorandusz voltam a Lengyel Tudományos Akadémia Történeti Intézetében.
Lengyelországban, ha jól tudom, nem igazán van érdeklődés a nemzetiségi kérdés iránt, mivel nincs jelentős kisebbség. Hogy állnak a lengyelek a kérdéskörhöz?
Ez így nem egészen igaz. Talán nincsenek jelentős kisebbségeink, olyanok, mint például az erdélyi magyarok Romániában; mégis van olyan, amely többnyire kulturális, Szilézia esetén pedig a politikai szinten is egyre aktívabb lesz. A sziléziaiak mellett egy másik jellegzetes, saját nyelvet beszélő etnikai kisebbséget az ország északi részén lakó kasubok alkotnak.
Hogyan látja az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve később Magyarország, valamint a monarchia utódállamainak kisebbségi politikáját?
Szerintem nagyon nehéz egy rövid választ adni erre a kérdésre. Egy biztosat lehet talán mondani – azt, hogy a Monarchia utódállamai elég egyértelmű nemzetiségpolitikát folytattak. Ez érthető is, ugyanis azok az államok, még azok is, amelyek régi történeti hagyománnyal, nemzetépítő mítoszokkal rendelkeztek, mind az újonnan (vissza)nyert szabadság és nemzeti önrendelkezés megerősítésére törekedtek, mégpedig gyakran olyan eszközöket használva, mint például a nyelvi szinten történő kényszerasszimiláció.
A csángó téma bizonyos ideje nagyon divatos Magyarországon, különböző okokból. Van, aki tényleg szeretne segíteni nekik a hagyományaik megőrzésében, de van olyan is, aki csak a politikai célok miatt teszi. A csángók szempontjából mind a két helyzet bizonyos előnnyel jár, csak lehet, hogy a másik esetben a csángókat segítő politikai jellegű kezdeményezések nem „tartós” jelenségek.
S a ruszinokét?
Sajnos ebben a pillanatban azt is el tudom képzelni, hogy nemsokára még a ruszinok is az orosz-ukrán konfliktusnak az áldozatai lehetnek: etnikai identitásuk igen erős, így lehet, hogy megerősödik a szeparatizmus. Erre volt már példa az utóbbi időben - az ukránok szerint a kárpátaljai ruszinok autonómiáját követelő Dmitro Szidor ortodox papot Oroszország támogatja.
Mi a műve fő tézise, következtetése?
Tanulmányomban két olyan kisebbségről írok, amely hasonló vallási, nyelvi és kulturális kisebbségi szintről indulva számos külső és belső tényező hatására két különböző irányba fejlődött: a csángók az etnikai szinten maradtak, a politikailag aktívak ruszinok viszont a nemzeti szintre kerültek.
Hogy fogadták Lengyelországban?
Lengyelországban kevés visszhangja volt a könyvemnek, s általában inkább a ruszinokról szóló fejezetek tartottak számot nagyobb érdeklődésre, mint azok, amelyekben a csángókról írtam – annak ellenére, hogy tulajdonképpen ez az első, a csángókról szóló tudományos lengyel nyelvű tanulmány.
Bizonyára ismeri a szlovákiai és az erdélyi helyzetet is. Mint kívülálló, hogy látja, lenne a megoldás a kisebbségek problémáira? Személyi vagy területi autonómia, esetleg más, vagy a kisebbségek netalántán túl sokat követelnek, esetleg bele kell nyugodniuk, hogy ilyen a kisebbségi lét?
Szerintem ez egy rendkívül fontos probléma, amelyet most is óvatosan kell kezelni, még akkor is, ha az összes említett állam az Európai Unió tagja. Tudjuk, hogy még a „régi” EU-s államok közt is van olyan (Franciaország), amely a politikai nemzet szélsőséges interpretációja miatt el sem ismeri a határain belül élő kisebbségeket. Másfelől nézve, az erdélyi és a szlovákiai magyarok helyzete nagyon hasonlít a dél-tiroli német nyelvűekére, ezért lehet, hogy jó lenne, ha Erdélyben és Szlovákiában is egy hasonló rendszer működne.
Hogyan emlékszik a ruszinok, illetve csángók közt töltött időre?
Mivel a munkám történelmi jellegű, a kutatás és az anyaggyűjtés nem követelt sok terepmunkát, de mindig akár turistaként is nagyon szívesen visszatérek a csángó illetve a ruszin lakta területekre.
Mi lesz a folytatás?
Ha lenne lehetőségem, szívesen folytatnám a kutatást, talán egy szélesebb, a jelen időkre vonatkozó projekt keretében.
Visegrád nyer egy erős otthoni pozícióban lévő kormányt – és egy szinte zsarolhatatlan tagországot is
Andrej Babiš Csehországával a legstabilabb közép-európai ország talál vissza Visegrádhoz, újra megerősödhet régiónk régi jó szövetsége. Kohán Mátyás írása.
„Hazazavartam volna Budapestre” – mindenkit meglepett a magyar, nem ezt várták tőle Romániában
Sport
Az interjúja pedig csak olaj volt a tűzre.
Ezt már lehet vergődésnek nevezni? – Avagy, amikor Magyar Péter elhozza a békét a világban
A Tisza propaganda portálok még ocsúdnak a hír hallatán, egyelőre még nem született meg a központban(?) , hogy mit is kéne erről gondolniuk az ellenzéki szavazóknak.
Bődületes pofont kapott az Európai Unió vezetése – csak Orbán Viktor tudott a mestertervről
Hatalmas politikai ajándék a magyar miniszterelnöknek a budapesti békecsúcs.
Végleg befellegzett Tusknak: most már Von der Leyen sem tudja kihúzni a csávából
Betelt a pohár a lengyeleknél.
Óriási a felháborodás Spanyolországban: a Barca és a Real meccsén is tüntetés várható
A demonstráció már a forduló pénteki nyitó meccsén megkezdődött.
Reagáltak az ellenzéki pártok a magyar kormány diplomáciai sikerére – már amelyik
Belföld
Nem mindenkinek van véleménye a budapesti békecsúcsról.
Összesen 92 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jared Dirac
2014. november 14. 21:51
Leopárd Sanyi ott szenved a magyarságáért, jobbról a második, féltakarásban:
http://goo.gl/5rpI0L
Válasz erre
4
4
alex.leopardi
2014. november 14. 18:09
köszönöm,egy kicsit meghatódtam....nem is kicsit..
Válasz erre
3
3
alex.leopardi
2014. november 14. 15:05
van ott lengyel is bőven,valamikor ott húzódott a lengyel határ,isten hozott a román pokolban
Válasz erre
15
1