Képviseletet nyitott Budapesten az „Észak-ciprusi Török Köztársaság”

A Mandiner értesülései szerint csütörtökön megnyitotta magyarországi, Arif Altay vezette képviseletét a kizárólag Törökország által elismert „Észak-ciprusi Török Köztársaság”. Magyarország továbbra sem ismeri el önálló államként Ciprus északi részét, a budapesti képviselethez hasonló, diplomáciai státusszal nem rendelkező, a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésén dolgozó intézmény működik többek közt az Egyesült Államokban (New Yorkban és Washingtonban), Berlinben, Brüsszelben, Genfben, Rómában és Stockholmban. Egyes országokban Törökország biztosít diplomáciai státuszt az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” képviseletein dolgozóknak, és a török diplomácia egyik súlyponti kérdése Észak-Ciprus ügye, ami állandó konfliktus forrása Ciprussal és Görögországgal.

Az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” Külügyminisztériumának beszámolója szerint a képviseletet Özdil Nami, a csak Törökország által elismert ország külügyminisztere nyitotta meg Şakir Fakili török és Vilayat Guliyev azerbajdzsáni nagykövet, valamint Yakup Gül, a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Központ igazgatója jelenlétében. Nami a következőket mondta beszédében: „Ez a lépés a Magyarországgal való kulturális és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének mérföldköve. Remélem, hogy más EU-tagországok számára is példaként szolgál majd. Ezek a lépések nagyon értékesek és fontosak számunkra. (...) A török ciprióták nevében hálás köszönetet mondok Recep Tayyip Erdoğannak, a Török Köztársaság elnökének, és a magyar kormánynak, hogy lehetővé tették ezt számunkra.”

Nami a nap folyamán találkozott Csenger-Zalán Zsolttal, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnökével, Íjgyártó Istvánnal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkárával, Kerekes Györggyel, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatójával, valamint török és magyar üzletemberekkel. A találkozókon Nami elsősorban országa turisztikai és felsőoktatási lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Konzuli Szolgálat által üzemeltetett információs oldal a következőket írja a török ellenőrzés alatt álló Észak-Ciprusról: 

„Ciprus 1974-es kettéválása után létrejött tűzszüneti vonaltól északra (a sziget kb. 37%-ára) a ciprusi kormány ellenőrzése nem terjed ki. 1983-ban északon a török ciprióták kikiáltották az ún. »Észak-ciprusi Török Köztársaságot«, amelyet azonban csupán Törökország ismert el, más ország nem.A magyar hatóságok nem tartanak fenn hivatalos kapcsolatot az észak-ciprusi területtel, így érdekképviseleti tevékenység folytatása az észak-ciprusi területen igen korlátozott. Mindezzel együtt a jelenlegi helyzetben az észak-ciprusi területre történő utazás biztonságos.

(...)

Ciprus továbbra is megosztott, a görög és a török ciprióta közösség közötti rendezési tárgyalások ezidáig nem vezettek eredményre. Ciprus területének északi harmadán a nemzetközi közösség által – Törökország kivételével – el nem ismert ún. »Észak-ciprusi Török Köztársaság« működik. A kapcsolattartást az államalakulat hivatalos szerveivel az ENSZ határozatai tiltják. Ebből adódóan a konzuli érdekvédelem a kormány ellenőrzése alatt nem álló területeken korlátozott. Bár 2004-ben Ciprus egésze csatlakozott az Európai Unióhoz, a közösségi joganyag alkalmazása a ciprusi kérdés rendezéséig a kormány által nem ellenőrzött területeken felfüggesztésre került.”

*

(Kép forrása: az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” Külügyminisztériumának Twitter-csatornája)