Kövér: Lezártuk a posztkommunista átmenetet

A feladat nem a külvilág érdekeinek képviselete a magyarok között, hanem a magyarok érdekeinek képviselete a külvilágban – szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke a politikai elit felelősségével kapcsolatban a Parlamentben tartott történészkonferencián hétfőn.

A Megszállástól – megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944 -1949 című rendezvény bevezető előadásában a házelnök felvetette: vajon, miért vesztette szem elől a magyar állam történelme során többször – például az ország három részre szakadása, a dualizmus, vagy a XX. században 1919-1920, illetve 1944 idején is - legfontosabb feladatát, az ország és a nemzet védelmét.

A konferencia témájáról hét évtized elteltével is nehéz beszélni a politika súlyos felelőssége miatt – jegyezte meg a politikus. A politikai osztály felelőssége egyrészt erkölcsi, ami a legsúlyosabb, objektív, szigorúan az eredményre van tekintettel, és nem kimenthető. Másrészt a vezető rétegnek van politikai felelőssége, amely a politikai cselekvőképesség arányában érvényesül, tehát relatív. Harmadrészt pedig lehet jogi felelősséget vizsgálni, ami joguralom idején világos és tiszta, jogállamon kívül azonban inkább a leszámolás eszköze – fejtette ki Kövér László. A fideszes politikus kiemelte: 2010 után lezárták a rendszerváltozást követő posztkommunista átmenet két évtizedét és a felvetődő kérdésekre az Alaptörvénnyel adták meg a választ.

Boross Péter volt miniszterelnök, a konferenciát szervező Veritas Történetkutató Intézet tanácsadó testületének elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta: tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan kell számolni a nemzeti és az egyéni bűnökkel, de a minket körülvevő világgal is, és nem szabad mások bűneit magunkra venni. A politikus felidézte: 1944 tavaszán a német hadsereg és vele a barbarizmus vette át az uralmat az országban, 1945-től pedig egy másik barbár hadsereg és hatalom hosszú-hosszú évtizedekre meghatározta nem csak a nemzet sorsát, de még azt is, hogy mit kell arról írni, gondolni. Az elfogultságok és kényszerek a mai napig hatnak.

„Lássuk magunkat világosan, egyértelműen” – szögezte le a volt miniszterelnök, aki a jövőre nézve úgy vélekedett: jól kormányzott, szilárd, többé-kevésbé egy véleményen lévő közgondolkodás lehet képes elviselni azt, ami a következő évtizedekben várható. A kormány által tavaly ősszel létrehozott és ez év elejétől működő Veritas intézet hétfői egész napos konferenciáján elhangzó előadások a II. világháború utolsó szakaszában bekövetkezett német, majd az azt követő szovjet megszállás történeti egységben szemlélt témáját járják körül.

A Veritast alapító kormány szerint az intézet feladata: „A nemzeti összetartozás erősítése, a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes, a mai kor elvárásainak megfelelő, multidiszciplináris szemléletű, kutató, elemző, ismeretterjesztő igényű és a nemzettudatot erősítő jellegű feldolgozása, a közösségi emlékezet és a reálisan megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása”.