Indulnak az új uniós pályázatok

Tömegesen az operatív programok elfogadása után, jövő év elején jelennek majd meg a 2014-2020 közötti fejlesztési időszak forrásaira vonatkozó pályázatok – közölte Csepreghy Nándor. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy bár végleges döntés még nincs erről, de a kormány változásokat tervez a biztosítéknyújtási kötelezettséggel kapcsolatban. A helyettes államtitkár szerint figyelembe vennék, hogy a kedvezményezettek mennyire járulnak hozzá a közterhekhez, így például a befizetett összeg mértékéig garanciamentesen juthatnának hozzá a forrásokhoz, a fenntartási időszakban pedig akár 50-ről 10 százalékra csökkenhet a biztosítéknyújtási szükséglet.

Csepreghy Nándor felidézte, hogy 2014 és 2020 között mintegy 12 000 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére, amit ki kell használni, mert nem tudni, hogy lesz-e még ilyen időszak, amikor ekkora keretösszegben lehet fejleszteni. A 10 operatív programra 8737 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelynek 85 százaléka uniós, a maradék pedig hazai költségvetési forrás. Az operatív programokra rendelkezésre álló összeget egészítik ki a közvetlenül Brüsszelből érkező támogatások - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Az operatív programok közül kiemelte a területi, illetve a gazdaságfejlesztési programokat, amelyekben a gazdaságfejlesztési források legnagyobb része koncentrálódik. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: az előző programozási időszakkal ellentétben világosak a prioritások, a kitörési pontok, és azok a nemzeti célkitűzések, amelyekhez igazodniuk kell a fejlesztéseknek. A fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő fejlesztéseket kell támogatni, olyanokat, ahol a kedvezményezettek nem mentőövként tekintenek a fejlesztési támogatásokra, és nemcsak európai uniós ingyenpénzből fejlesztenek – mondta a helyettes államtitkár.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programról (GINOP) Csepreghy Nándor azt mondta, a 2600 milliárd forintos keret a két legfontosabb nemzeti célkitűzés – vagyis a foglalkoztatási ráta 75 százalékra, és a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (k+f) források 1,8 százalékra emelése – megvalósítását segíti. A GINOP prioritásait részletesen ismertetve a helyettes államtitkár elmondta: támogatják a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-kat), a kutatás-fejlesztést és az innovációt. Utóbbi kapcsán megjegyezte: a nagyvállalatokat érdekeltté kell tenni abban, hogy a kkv-kat bevonják k+f tevékenységükbe, így az a nagyvállalat, amely így tesz, jogosult lesz uniós vagy hazai forrásokra.

Támogatni kell az infokommunikációs fejlesztéseket, az energetikai beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését, valamint a turizmust is. Utóbbi területen azonban jelentősen csökken a vissza nem térítendő források aránya - hívta fel a figyelmet Csepreghy Nándor. A főbb szabályozási újítások között említette, hogy megalapozottabb, összehangoltabb lesz a stratégiai végrehajtás-tervezés, és fókuszáltabbak lesznek a pályázatok. Kitért arra is, hogy csökkenteni kell a megvalósításhoz közvetetten kapcsolódó költségeket, ezért projektmenedzsmentre (ez pályázatírást is jelenthet) a korábbi 12 százalékkal szemben maximum 2,5 százalékot lehet majd elszámolni, és csökken az elszámolható összeg a közbeszerzési tanácsadásra, műszaki ellenőrzési szolgáltatásra és kommunikációra is. Ha pedig a Széchenyi Programirodát használja fel a vállalkozó az adminisztrációban részt vevő partnerként, akkor ez a pénz nála marad.