Skócia elbukott?

2014. szeptember 23. 11:30

Bármilyen határátrendeződés alapjaiban rengethetné meg az európai erőegyensúlyt, amit józan ésszel senki nem kívánhat. Ugyanakkor, mint említettük, a népek önrendelkezési jogával is nehéz bármit szembeállítani.

2014. szeptember 23. 11:30
Mos Maiorum

„De vajon elalszik-e a skót nemzeti büszkeség fellobbant lángja, vagy pusztán egyetlen állomása ez egy hosszabb folyamatnak. Ha ez utóbbi feltételezés bizonyul igaznak, akkor viszont az a kérdés merül fel, hogy vajon mi lehet a következő lépés, hiszen népszavazást újból kiíratni erről a kérdésről egyhamar nem lehet. Ám nagyon nehezen megállítható az az érzés, amely sokakban fellobbanhatott, amikor reális közelségbe került a függetlenség kivívása, egyetlen szavazás eredményétől függött a dolog. Hogy elhamarkodott lépéseket nem kíván tenni a skót politikai elit, azt híven jelzi Almond lemondása, vagyis politikai vereségének beismerése.

S mi a helyzet Európában? Úgy tűnik, a példa nagyon is ragadós lehet. Mi magyarok, nyilván a székelyekre, erdélyiekre gondolunk egyből, akik nem is haboztak kinyilvánítani rokonszenvüket a skót szakadárokkal. Ám több példa is van Európában, a központi régióban is – nem teljesen azonos, de néhány párhuzamot azért mutat a belgiumi flamandok esete, vagy Olaszország északi területe -, kicsit távolabb is – mondjuk a katalánok, vagy az írek lehetnek erre példa, de Korzika is újra felmerülhet.

A legrobbanékonyabb a helyzet a legtávolabbi periférián lehet. Mondjuk Ukrajnát – persze mutatis mutandis - ilyen szempontból talán már nem is kell emlegetnünk. De a balkáni országok határai sem mindenütt bombabiztosak, s a balti országoknak az orosz kisebbségeiktől való félelméről is sokat lehet hallani.

Összességében a jogszerű kiválás lehetősége nyilvánvaló politikai kihívás a jelenlegi status quót védeni szándékozó európai politikai elit számára. Hiszen nagyon nehéz demokratikusan érvelni azzal kapcsolatban, hogy egy-egy kiválni kívánó területtől milyen jogon tagadjuk meg a döntés jogát. Másfelől viszont az európai béke nyilvánvalóan a status quóra épül, tehát bármilyen határátrendeződés alapjaiban rengethetné meg az európai erőegyensúlyt, amit józan ésszel senki nem kívánhat. Ugyanakkor, mint említettük, a népek önrendelkezési jogával is nehéz bármit szembeállítani. A jövő nyitottá vált.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
várúr
2014. szeptember 23. 16:52
Ezúttal mélyen egyetértek herr Horkay-Hörcher tekintetes úrral.
ördöngös pepecselés
2014. szeptember 23. 13:09
az "európai erőegyensúly" az azt jelenti hogy aki fent van az diktál aki pedig lent az fogja be a pofáját csakhogy most éppen átalakulóban van a világ
Ellensúly
2014. szeptember 23. 12:55
„Bármilyen határátrendeződés alapjaiban rengethetné meg az európai erőegyensúlyt, amit józan ésszel senki nem kívánhat.” Horkay Hörcher megbolondult?! A román, szlovák, szerb, ukrán nácik dumáját visszhangozza?! Kit érdekel az európai egyensúly, amíg a Kárpát-medence egy jó részén másodrendű ember a magyar?
bajai
2014. szeptember 23. 12:51
Szerintem egy politikai elemzőnél vagy a teljes alkalmatlanság vagy az elmebaj jele, ha a skót függetlenséggel kapcsolatban a balti országok orosz kisebbségei bármilyen bármilyen formában az eszébe jutnak. Kivéve, ha pont azt kívánja bemutatni, hogy nincs semmiféle analógia, hasonlóság
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!