Az október 26-i ukrán választásokon nem lesz olyan választási körzet, amiben a magyarok vannak többségben, így minimálisra csökkent az esélye annak, hogy magyar képviselő bejusson az ukrán törvényhozásba, és képviselje a közösség érdekeit.
A Kárpátalja újság információ szerint az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) Petro Porosenko rendelete alapján kiírta az előre hozott parlamenti választásokat 2014. október 26-ra. A CVK kijelölte a parlamenti választások egyéni választókörzeteinek határait is, ami kedvezőtlen a magyar kisebbség számára. A testület döntése alapján szinte teljes egészében maradtak a 2012-ben kialakított körzetek, ami miatt a tömbben élő magyar lakosság három választási körzetbe kerül, azonban többséget egyikben sem alkot. Ezzel a körzetekben minimálisra csökkentették a magyarok nyerési esélyeit és ellehetetlenítették a közösség számára magyar képviselő törvényhozásba való bejuttatását.
A döntés azért is érdekes, mert a 2012-ben kialakított választókerületek az akkor hivatalban lévőknek, a régiósoknak és a helyi oligarcháknak kedvezett. Az érvényben lévő választási törvény kimondja az etnikai arányosság elvét, azonban mégsem alkalmazzák azt. Ahogy Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára írja: „A törvény egyértelmű tételeket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a választási körzetek kialakítása során figyelembe kellene venni az etnikai határokat. A magyar lakosság különböző körzetekbe való ismételt felosztása azt bizonyítja, hogy az etnikai megmaradást és fejlődést biztosító többletjogok továbbra sem észlelhetőek Ukrajnában.”
Korábban a jelenlegi ukrán elnök, Petro Porosenko is támogatta az etnikai választási körzetek kialakítását. Még május elején a KMKSZ-szel kötött megállapodásban Porosenko vállalta, hogy államfőként elősegíti az ukrajnai magyarok parlamenti képviseletének lehetővé tételét. Porosenko akkor elmondta: megválasztása esetén – a helyzet stabilizálása és az ország egyben tartása mellett – a decentralizációt és Ukrajna európai integrációját tekinti fő feladatának. Kiemelte: biztosítani kívánja a nemzetiségek jogait, fejlődésük feltételeit. Úgy vélte Kárpátalja „európai mintául” szolgálhat egész Ukrajna számára, ahol a régióban élő nemzetiségek, kultúrák, felekezetek egymás mellett élése nem problémákat okoz, hanem kölcsönösen erősíti egymást.
Jelenleg Ukrajnában vegyes választási rendszer van érvényben. A választási törvény alapján az Ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) 450 mandátumából 225-t egyéni körzetekben, 225 mandátumot pedig a pártok listáira leadott szavazatok alapján osztanak ki. A nemzeti kisebbségek számára a parlamenti képviselet törvényileg nem biztosított, a vegyes rendszer lehetőségei akkor lehetnek kedvezőek, amennyiben a választási körzetek kialakításakor figyelembe veszik az etnikai viszonyokat.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ukrajnában azért imádkoznak, hogy a Tisza nyerje a választásokat Magyarországon, és minden eszközt bevetnek, hogy ez így is legyen.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Mindenkit meglepett az ukrán elnök.
Az ukrán államfő szerint nem tökéletes a tervezet, de az alapvető részei megvannak.
Az amerikai alelnök szerint az ukránok beletörődhetnek Donyeck elvesztésébe.
Már a szomszédban sem hisznek az ukrán csodában.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
Az előzetesből szabadult polgármester költségracionalizálást emleget.
