„Vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet!” – jó hírekkel szolgált a honvédelmi miniszter

A honvédség megújulása, erősödése folyamatos Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint.

Az erőszak nyomán létrejött terhességet és a nő életének védelmét leszámítva nem tartom indokolhatónak az abortuszt.
„A nő értelemszerűen nem az egyetlen szereplő az abortuszkérdésben, ott van, ugye, a magzat is. Többször írtam már ezen a blogon arról, amit itt előrebocsátok, hogy az erőszak nyomán létrejött terhességet és a nő életének védelmét leszámítva nem tartom indokolhatónak az abortuszt, itt pedig kifejezem azt is, hogy az abszolút és korlátlan sajtószabadság pártján vagyok. Inkoherens lennék? Nem hiszem.
A jelzett eseteket leszámítva az abortusz jogát fenntartani az anyának a lényeget tekintve megfelel annak, hogy felmentjük a felelősség alól azt, aki saját kedvtelésére égő gyufát hajigál a saját robbanóanyag-raktárába, és miután az ötödik gyufa bedobása után az valóban felrobban, és meghal egy munkás benne, az elkövető azzal mossa a kezeit, hogy nem tudta, hogy a robbanóanyag robban.
De, robban. A nyilvánvaló liberális tévedés a felelősségetika súlyának lebecsülése a gyakorlati filozófiában, és ami azt illeti, az életben. Ebbe most nem érdemes itt belemenni, de ez az oka sok mindennek, ami ma rendszerszinten történik a világban, illetve -- ami a szorosabb témánkat illeti -- annak, hogy az abortuszellenesség már a filozófiai tekintetben amatőr liberális sajtóban, mintegy odavetve, de súlyos kényszerképzeteket erősítve a »jogvédelemmel« szembeni álláspontként jelentkezik, pedig ezek még csak nem is összevethető fogalmak.”