Kertész Imrét nem gyűlölni kéne – csak tudomásul venni, hogy nem tartozik közénk.
„Nem az a kérdés, hogy Kertész Imre magyarellenes-e (Szerintem ezen a pályán számos hazai kollégája kilométereket verne rá), vagy, hogy egyáltalán magyar-e? Ezt mindenki eldöntheti maga ideológiai fixációi és vérmérséklete szerint. A lényeg az: ő magyarnak érzi-e magát? Erre a választ pedig többször és kristálytisztán megadta.
Az is teljesen meddő és értelmetlen vita, hogy irodalmi alkotóként megérdemelte-e a Nobel-díjat, vagy akár a mostani kitüntetést? Ízléseken nincs értelme vitatkozni, és különben is tudjuk, hogy a díjakat nem kapják, hanem adják. És máris a legfontosabb pontnál vagyunk: miért adjuk neki? Miért akarjuk ráerőltetni Kertészre a magyarságot, és miért akarjuk a magyarságra ráerőltetni Kertészt? Aki a nélkül is jó író (szerintem nem a közepesen unalmas Sorstalanság, hanem sokkal inkább pl. Az angol lobogóhoz hasonló kisregényei miatt), hogy magyar lenne – nekünk meg nélküle is bőven van kire büszkének lennünk.
Kertész Imrét nem gyűlölni kéne – csak tudomásul venni, hogy nem tartozik közénk. Nem bálványozni – csak néha olvasni, mert amúgy érdemes. És végképp nem kitüntetni – hanem békén hagyni végre, és csendesen lemondani róla. Ő maga döntött így, sem jogunk, sem szükségünk nincs rá, hogy ezt kétségbe vonjuk.”
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Viharoktól sem mentes, de rendkívül eredményes esztendőt zárt a magyar öttusasport – volt tehát mit ünnepelni a szövetség évzáró gáláján.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Berlinnek új impulzusokra van szüksége: ha nem történik kedvező változás, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért akár húsz százalék fölé kerülhet.
Cserbenhagyva érzik magukat a keresztény és ateista menedékkérők. Francesca Rivafinoli írása.
