Vatikán: A muzulmán vezetők ítéljék el az iraki dzsihadistákat

A muzulmán vallási és politikai vezetők fellépését sürgette a vatikáni Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa az iraki Iszlám Állam fegyveresei által a vallási és etnikai kisebbségekkel szemben elkövetett bűncselekmények elítélése és leállítása érdekében. A Vatikán honlapján franciául közölt keddi felhívás mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az egész világ döbbenettel fogadta az iraki „kalifátus” újjászületését. A muzulmán vallási és politikai intézmények többségének ezzel szembeni tiltakozása azonban nem akadályozta meg, hogy az Iszlám Állam dzsihadistái „kimondhatatlan bűncselekményeket” kövessenek el. 

A Jean-Louis Tauran bíboros által vezetett Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa részletesen felsorolta, milyen bűncselekményekről van szó, többek között megemlítve a vallási okokból elkövetett gyilkosságot, a keresztre feszítést, lefejezést, valamint a holttestek felakasztását, a más vallásra kényszerrel történő térítést, a keresztény, muzulmán és más vallású kultikus épületek elfoglalását és megsemmisítését, a nők elrablását.

„Senki sem igazolhat hasonló barbárságot és még inkább nem teheti ezt egy vallás. Az emberiség és a Teremtő Isten súlyos megsértéséről van szó...” – fogalmazott a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa. A dokumentum arra emlékeztetett, hogy Irakban keresztények és muzulmánok évszázadokon át – „jóban, rosszban” – egymás mellett éltek és „büszkék az általuk épített együttélés kultúrájára és civilizációjára”. 

A vatikáni állásfoglalás szerint „a keresztények, jazidik és az Irakban létszámukat tekintve kisebbségben levő többi vallási és etnikai közösség drámai helyzetével szemben egyértelmű és bátor állásfoglalásra van szükség a vallási vezetők, főleg a muzulmánok, a vallásközi párbeszédben elkötelezett személyek és minden jó szándékú ember részéről. Mindannyiuknak egyhangúan el kell ítélni, kétértelműség nélkül, ezeket a bűncselekményeket, s hogy mindezt a vallásra való hivatkozással igazolják”.

A vatikáni tanács szorgalmazta, hogy a muzulmán vallási vezetők gyakoroljanak befolyást a kormányzatokra a bűncselekmények leállítására, az elkövetők megbüntetésére, a jogállam helyreállítására, Irakban az elüldözöttek hazatérésének biztosításával. A dokumentum megjegyezte, ugyanezek a vallási vezetők nem felejthetik el hangsúlyozni, hogy „a terrorizmus támogatása, finanszírozása és fegyverzése erkölcsileg elítélendő”. 

A Vatikán kedden azt is közölte, hogy a korábbi hírekkel ellentétben Fernando Filoni bíboros, Ferenc pápa személyes iraki küldötte biztonsági okokból mégsem indult el még Irakba. Indulását a következő órákban tervezik és az első állomása nem Bagdad, hanem a jordániai főváros, Ammán lesz. A Caritas ezzel egy időben bejelentette, hogy Irakban három központját bezárta. A katolikus humanitárius-jótékonysági szervezet jelenleg csak az iraki kurd területen levő Erbíl és Duhok városában működik még.