Ki a Civil és kik a civilek?

Civil a TASZ, civil a Krétakör, civil a NANE, civil az Amnesty, civil a Transparency és civil a Helsinki. Civil a Labrisz, civil a Greenpeace, civil a Patent, civil Háttér a Melegekért. Civil a Liberális Fiatalok Egyesülete, civil a melegfelvonulás, civil a Norvég Alap, civil a Soros. Civil az ellenállás, civil a Civil, a Civil a megvesztegethetetlen, a Civilnél az igazság. A Civilnek jár az állami vagy a külföld pénz, a Civil tiszta, erkölcsös, szociálisan érzékeny, a Civil nempolitikus.

A civilek is lehet rossz gazdák? – kiáltottak fel értetlenkedve sokan a Norvég Alap ügye és az Ernst & Young jelentése kapcsán, amikor kiderült, hogy az alap pénzeit nem megfelelő személyek osztogatták szét. Ezzel párhuzamosan az is kiderült: egyoldalú fogalmunk van a civilségről. A Civilek azok, akik olyan politikai és emberi jogi célokért küzdő nempolitikai szervezetet alkotnak, amely jelentős részben az államból vagy más országokból, hazai vagy külföldi mecénások pénzéből él. Eszerint a gondolkodás szerint a régi problémára – nincs igazi civil társadalom, nincs erős civil szféra Magyarországon! – a megoldás az, hogy az állam eltartja a Civileket. Ha az állam nem tesz így, akkor veszélyben a szabadság, főleg a szólásé, valamint megszűnik a társadalmi szolidaritás, eldől a társadalmi egyensúly az önző, felvilágosulatlan, csak magával foglalkozó középosztály javára.

A civil szervezeteknél tehát többnyire egy kisszámú csapat tevékenykedik főállásban, amelynek keretében például jogvédelmet lát el, és mondjuk gyakran pályázik működési pénzre. Tagság nem nagyon van, értelmetlen is ilyenről beszélni, mivel nem mozgalmakról van szó, de munkájukhoz igyekeznek megnyerni az egy százalékot befizető állampolgárokat. A civil szervezet politikai célokért küzd (bár ezt sokszor tagadja), állítása szerint nempolitizálva; viszont meggyőződése, hogy a politikusoknak igazából rájuk kéne hallgatni. A Civil a Független Értelmiségi szövetségese.

Van tehát a Civil, de kik a hétköznapi civilek?

*

Nos, anélkül, hogy tagadnánk a fent példaként hozott szervezetek civilségét (nem akarjuk, hogy összeomoljon sem a rendszerük, sem az identitásuk), talán érdemes rámutatni, hogy más civilek is működnek az országban. Nem ír mindennap róluk a média, nem kapnak pénzt Sorostól meg a Norvég Alaptól, csak épp sokkal több ember hétköznapjait határozzák meg, mint a fentiek.

Itt vannak rögtön például a cserkészek, hétezren. A cserkészet az egyik legrégebbi és legszélesebb körű civil szervezet: az 1907-ben alapított nemzetközi mozgalom 1910-ben ért el hazánkba. Ma világszerte negyvenmillió cserkész tevékenykedik, 2009-ben a Magyar Cserkészszövetségnek több mint hétezer tagja volt. A cserkészet komplett életmód, nevelési módszer, közösség életfogytig. Részletesen átgondolt és kidolgozott pedagógia áll mögötte, rengeteg önkéntes, köztük csoportvezetők, táborszervezők, papok áldozzák rá az idejüket nap mint nap, hétről hétre. A kommunisták is lemásolták a cserkészetet, így jött létre az úttörőmozgalom. Úttörőkből már alig van, a cserkészek viszont ezrével tevékenykednek közöttünk. A nemzeteken és felekezeteken ível át, mégis fontosnak tartja a nemzeti és felekezeti identitást. A cserkészetnek fontos a természetvédelem és a testi-lelki nevelés. A cserkészek is civilek.

Az 1902-ben alapított Regnum Marianumot kilenc pap indította el szegény, külvárosi gyermekek felkarolására. A mozgalom szépen terjedt, a komcsik gyűlölték, tevékenységük miatt három külön koncepciós perben (1961, 1965 és 1971) 13 papot ítéltek el összesen 71 évre, 3 laikus vezetőt pedig összesen 4,5 évre, aminek nagy részét le is töltötték. A Regnumnak ma háromezer tagja van, s a tagok itt is kisközösségekbe szerveződnek, amelyek hetente gyűlnek össze, nyáron táborozni mennek. A csapatokat önkéntesek vezetik, ahogy az egész Regnum is nagy részben önkéntes, ingyenes munkára épül. A regnumosok is civilek. 

A Szentjánosbogár közösséget a rendszerváltáskor alapították, 1992 óta megrendezett, drámapedagógiai alapú nyári táboraiban hatezren fordultak meg az idők folyamán, bár formális tagsága nincs, s teljes mértékben az önkéntességre épül. Alapelv a közösségépítő játékok alkalmazása, az önismeret mélyítése, annak felismerése, hogy „mindenki világbajnok valamiben”. Vezetőképzőket, bálokat, klubokat tartanak, saját kiadványaik vannak, akárcsak a Regnumnak és a cserkészetnek. A szentjánosbogarasok is civilek. És akkor a többi hasonló, „lelkiségi” közösséget, mozgalmat még nem említettem. 

Harminc felsőoktatási intézményben van diákköre az 1904 óta létező MEKDSZ-nek, az ökumenikus, de protestáns színezetű Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetségnek, amely tél és nyári táborokat szervez az állandó év közbeni programjain, képzésein túl. Bibliakörök, lelkiség, önismeret, emberi közösség,  önkéntes, ingyenes alapon. A MEKDSZ-esek is civilek. 

A táncházmozgalom létéről mindenki tud, azt már kevesebben, hogy a néptánccal, néprajzzal foglalkozó szervezetek 2009-ben létrehozták a Magyar Népművészeti Tanácsot (MANÉTA). Ennek tagja a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, a Táncház Egyesület, a Martin György Néptáncszövetség, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület, és együttműködik vele a Hagyományok Háza (ami állami költségvetési intézmény). Nehéz megtippelni, hogy a táncházmozgalomnak hány tízezer tagja van. Őrzik a népi hagyományokat, a népzenét, nem csak a magyart, de a Kárpát-medence más nemzetiségeiét is. Járnak gyűjteni, kutatnak, kiadványokat jelentetnek meg, táncháztalálkozókat, táborokat, előadásokat és sok minden mást szerveznek. Jelentős szerepük van a kultúrdiplomáciában, a táncház-módszer felkerült az UNESCO világörökségi listájára, már a lengyelek is felfedezték maguknak. A táncházasok elődje Kodály és Bartók. Nem csak az emberijogvédők, hanem a táncházasok is civilek.

A Magyar Természetjáró Szövetség 140 éves múltra tekint vissza. Mintegy 300 tagszervezete és majdnem 12 ezer igazolt tagja van; az MTSZ a Nemzetközi Természetbarát Szövetség (NFI) és az Európai Gyalogos Turistaszövetség (EWV) magyar tagszervezete. Turistaútvonalakat tartanak rendben, szemetet szednek, menedékházakat építenek, jelzéseket festenek fel. A természetjárók is civilek.

A Magyar Országos Horgászszövetség (MOHOSZ) tagszervezetei által regisztrált horgászok száma 2013. december 31-én 289.627 fő volt, akik összesen 1097 horgászegyesületbe tömörülnek. Kontemplatív életmód, szemlélődés, a vizek és élőviláguk ismerete, sport, természetvédelem, élelemszerzési tevékenység – ez mind a horgászat. Nehéz politikamentesebb tevékenységet találni. A horgászok is civilek.

Civil a cserkész, civil a regnumos, civil a szentjánosbogaras, civil a MEKDSZ-es, civil a táncházas, civil a horgász, civil a természetjáró, civil a KALOT, civil a KALÁSZ, civil a Soli Deo Gloria református diákszövetség, az evangélikus Szélrózsa, civilek a sportolók és a sportszövetségek, a városvédők, a biciklisek, a vitorlázók, a hagyományőrzők, civilek a kórusok, civilek a kalapkészítők, civil a Magyar Pipaszövetség és civilek a falleológusok.

Ők is mind részt vesznek egy egészségesebb, autonómabb, önszerveződőbb társadalom megteremtésében, legalább annyira, mint a jogvédők. Nem a munkahelyük a civil aktivizmus, hanem munka mellett, munka után, szabadidejükben, önként és ingyen dolgoznak a közösségekért. Szerveznek, nevelnek, megőriznek, bemutatnak, nap mint nap, hétről hétre. Akár kapnak pénzt az államtól, Sorostól vagy a Norvég Alaptól, akár nem.

A civilek nem akkor erősek, ha a magyar vagy ha egy külföldi állam, mecénás önti beléjük a pénzt. Minél inkább megállnak a maguk lábain, annál többet tesznek hozzá egy valódi civil társadalom megteremtéséhez.