10 milliónál megálljt parancsolnának! Mindent eldöntő népszavazás következik
Nagyon szoros végeredmény várható Svájcban.
Juncker 300 milliárd euróból iparosítaná újra Európát
2014. július 15. 12:24
Az európai növekedés és munkahelyteremtés előmozdítása érdekében háromszáz milliárd eurós befektetési programot szorgalmazott Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökjelölt kedden Strasbourgban az Európai Parlament ülésén. Juncker ellenezte az állami kiadások lefaragásának trendjét, és Európa újraiparosítását szorgalmazta.
2014. július 15. 12:24
Az EP-képviselők kedden szavaznak arról, hogy Jean-Claude Juncker néppárti politikus, volt luxemburgi miniszterelnök legyen-e a következő öt évre az Európai Bizottság elnöke. Juncker a vita kezdetén részletesen ismertette politikai és szakmai elképzeléseit megválasztása esetére.
Javaslatainak egyike, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésével a következő három évben 300 milliárd euróval ösztönözzék a gazdasági növekedést, és elsősorban a fiatalok munkahelyhez juttatását.
A pénzt szerinte a most is meglevő költségvetési forrásokból, az Európai Beruházási Bank, valamint a magánszektor forrásaiból kell előteremteni, anélkül, hogy megsértenék a szigorú deficitszabályokat és az adósságcsökkentést előíró szabályokat.
„Újra kell iparosítanunk Európát” – mondta Juncker, megállapítva, hogy az öreg kontinens az utóbbi időben hátrányba került a globális versenyben.
Az Európai Bizottság elnökjelöltje ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén jövő februárra kidolgozza a tíz pillérre épülő részletes munkaprogramot a befektetésekről, amelyek az ipari klasztereket, elsősorban az energetikai, a közlekedési, illetve a szélessávú technológiát alkalmazó szektort érintenék.
Jean-Claude Juncker azt is törekvései között említette, hogy minden egyes EU-tagállamban legyen az adott ország anyagi lehetőségeivel arányos, előírt és garantált minimáljövedelem. Szintén megemlítette, hogy a közszolgáltatásokat meg kell óvni „a korszeszélytől”, amin egybevágó értelmezések szerint az állami támogatások lefaragását, illetve a közszolgáltatások privatizálását értette.
Juncker beszédének gazdaság- és szociálpolitikával kapcsolatos részei általában is egyértelműen mutatták, hogy a jobbközép pártállású politikus nyitni kíván a balközép felé. Hangsúlyozta például, hogy a stabilitási és növekedési paktum keretein belül az eddiginél nagyobb rugalmasságot kell tanúsítani a forrásfelhasználás terén.
Ilyen, nagy tapsot aratott megnyilvánulásai közé tartozott az is, amikor arról beszélt, hogy ha szándékai és reményei ellenére ismét pénzügyi mentőövre szorulna és kiigazító lépésekre kényszerülne valamelyik tagország, akkor nem szabad elkövetni még egyszer azt a hibát, hogy a pénzügyi szigor kiigazító csomagját előzetes szociális hatástanulmányok nélkül fogadják el.
Az elmúlt évek ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatairól így fogalmazott: a legsúlyosabb válság időszakában „repülés közben kellett megjavítani a lángoló gépet”, és a választott megoldások nem mindig feleltek meg a „politikai esztétika kívánalmainak”, de a feladatot végrehajtották, az eurót megmentették, és a görögöket is sikerült benne tartani a közös fizetőeszközt használó övezetben.
A válság azonban még nem múlt el végérvényesen – tette hozzá mindehhez figyelmeztetően.
Meloni megpróbálta menteni a menthetőt, de hiába: Orbán távozása után azonnal nagy változás várható az Európai Unióban
Az olasz miniszterelnök felhívta arra a figyelmet, hogy egyes jelentések alapján felfüggeszthetők bizonyos források.
Négy kérdés a közmédiáról
Az a tevékenység, amelyet az elmúlt 16 évben hírszolgáltatás címén végeztek, nem folytatható.
Berlin éppen azokra a vendégmunkásokra vetett szemet, akiket Magyar Péter kidobna az országból: Délkelet-Ázsiában toboroz munkaerőt a német elnök
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
„Mi nem vagyunk eladók” – olvasóink tömegesen álltak ki a Mandiner mellett, miután Magyar Péter bejelentette, meg akarja mondani, miről írjunk
Százával érkeznek a támogató üzenetek, miután Magyarország miniszterelnöke közölte, hogy kiadóként az állam akarja megmondani, mi jelenhet meg a Mandineren.
Németországból érkezett: veszélyben a magyar demokrácia, Rákosi Mátyás diktatúrájához hasonlítják Magyar Péter törvénycsomagját
A lépések túlmutatnak az EU korrupcióellenes követelményein.
Sárga és hápog
Volt-van egy tökig korrupt Észak-balkáni ország, ahol a legfelsőbb vezető irányításával iparági szinten űzték az uniós felzárkóztatási források ellopását.
Noár a visszavonulás után: „Remeg a kezem, remegnek a lábaim, tikkel az arcom”
A színész-aktivista nem bírta az iramot.
Összesen 48 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
KannibálTatárÚr
2014. július 15. 17:32
25 éve tiltották meg nekünk az állam szerepvállalását a termelésben. Támogatni sem szabad (hacsak nem külföldi működőtőke a kedvezményezett).
Ma ugyanazok akarják bevezetni a termelés uniós támogatását. Legalább adnák át a helyüket olyanoknak, akik nem szurkosak az állami szerepvállalás leépítésében.
Válasz erre
1
0
antioxi
2014. július 15. 17:16
Egy "junckerrel" több vagy kevesebb, nem számit birjuk.
A junckerek pedig bekaphatják Orbán farkát.
Válasz erre
1
0
ciseaux
2014. július 15. 15:30
Elértem az elviselhető EU hülyeség határáig, azaz, elvittek!
Most éppen Juncker akar az EU ablakán kidobni 300 milliárd Eurót, mint "Meisterstreich", mert Európát, tessék kapaszkodni, "újjá iparosítani" kell. És ez nem vicc!
No, lássuk...
Európa, ill. jobban mondva a multnbacionális cégei találtak ki kindent, amit autóinkban, a nappalinkban, vagy a konyhánkban, vagy a zsebümkben tartunk. Egy francia debil találta ki még a "csip"-kártyát...is...
Ha Európa ipara haldoklik, az valószínűleg azért van, mert "outsourcing"-ozta magát 30-35 éve! Ha senki nem tud már szék lábat faragni (Ó, Madách!), ha senki nem tud inget varrni, ami nem kerül utána 15.000 Ft.-ba, mert már ing anyagot sem sző senki, ill. csak ázsiában, mert "el lett felejtve a szövőszék" és a teljes EU textilipar, ha, miközben az ázsiai kistigrisek hatalmával izélget minket a szabad kereskedelem, szabad tőkeáramlás, szabad munkaerő vándorlás, tessék már legalább megkérdezni Junckert. Ha elköltenek 300 milliárd Eurót az "ejrópéjer" újra-iparosításra, az a pénz hol is fog "landolni"????
Mint egy 2. oszt. EU-kolónia polgára, akinek szanálták nem csak az iparágát (ruhaipar, modellező-szabó), de a fizetőképes klienseit is, had kérdezzem má' meg, egy olyan országban, ahol a többi, gazdagabb EU tagállamokban kidobott ruhákat hordja a fél ország, és nem szégyelli!, mi a faszt várhat bárki is egy ilyen semmit mondó de annál üresebb szlógentől?
Csak a vicc kedvéért, hányan vannak a mandineresek közül, akiknek "made in EU" okostelefonjuk van? ZÉRÓ!
Ha Európa elért odáig, hogy a "saját" márkáit sem lokálisan gyártatja, minek a parasztvakítás?
Példának érdemes venni Dél-Koreát. 50 éve senki nem hallott a Samsung-ról, senkinek fogalma nem volt a KIA, vagy a Hyundai-ról, sem az LG-ről, vagy és sőt, ma az lenne a meglepetés, ha valamelyik óceánjáró olaj-tankert nem ott építették volna!
De izgi utána nézni a diplomácialag nem léztező Taiwan cégeinek, mert senki nem hinné, hova jurótott az a "kis" sziget az ACER-ével, az ASUS-ával, az Aeon-jával...
Igen, tessék hátradőlni, és kivárni kb. 5-10 évet, mi lesz, mikor Juncker egy 300 miliárd Eurós pénzzsákkal megvágja az "EU" multinacionális cégeit, a globális bankok közbeiktatásával. Aaaah! Lesz nemulass!
Válasz erre
2
0
BőröndÖdön
2014. július 15. 14:56
Az igen tisztelt is állandóan iparosítani akar,de akkor miért szavazott ellene??
Válasz erre
1
1