Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek adott interjúban beszélt arról, hogy az ipari rezsicsökkentés, az infrastruktúra fejlesztések, a digitális gazdaság szélesítése és az állami cégek szerepének erősítése mind az ország újraiparosítását segítik és szolgálják.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az infrastrukturális fejlesztésekkel, az ipari rezsicsökkentés megvalósításával, a digitális gazdaság szélesítésével, az állami tulajdonú cégek szerepének erősítésével segíti elő az ország újraiparosítását – hangsúlyozta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek adott interjúban. Elmondta: az infrastruktúrafejlesztések alapvető célja a gazdasági folyamatok kiszolgálása, az ország versenyképességét erősítő közlekedési rendszerek kiépítése. Ehhez az autópályáknak a lehető legrövidebb időn belül el kell érniük az országhatárig, a megyeszékhelyeket be kell kötni a fő közlekedési rendszerbe, és a beruházásoknak a forgalombiztonságot is növelniük kell – jegyezte meg a miniszter.
Seszták Miklós a kormány határozott törekvésének nevezte, hogy megvalósítsa az ipari rezsicsökkentést is. A nemzeti ipar versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a termékek és szolgáltatások árának csökkentése, és ehhez olcsó energiára van szükség – mutatott rá. A hatástanulmányok várhatóan a nyáron elkészülnek, ezt követően teremtik meg a jogi lehetőségét az ipari rezsicsökkentésnek, és a tervek szerint az ősz legvégén már konkrét lépésekről is döntenek – ismertette a részleteket.
Kitért arra, hogy a digitális gazdaság erősítéséhez az infokommunikáció területét továbbra is államtitkársági szinten működteti majd a tárca, az államtitkárt hamarosan megnevezik. Hangsúlyozta, hogy az infokommunikáció az egész világon az egyik legjobban fejlődő ágazat, ezért fontos a hazai szektor fejlesztése is, hiszen ez nemcsak önmagában ígéretes terület, hanem hozzájárul más iparágak fejlődéséhez is. Úgy vélte, a következő időszak egyik fontos kitörési pontjává válik az infokommunkáció, és megemlítette, Magyarország korábban azt vállalta, hogy 2020-ig minden magyar háztartásban elérhető lesz a szélessávú internetkapcsolat. A kormány azonban ennek teljesítését két évvel előbbre hozta, 2018-ra tervezi – tette hozzá. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások infokommunikációs ellátottsága és digitális tudása is fejlődjön. Szeretnék elérni, hogy 2020-ra a mikro-, kis- és középvállalkozások 98 százaléka internethozzáféréssel, legalább 80 százalékuk pedig internetes jelenléttel is rendelkezzen.
Seszták Miklós kitért arra is, hogy a tárcához tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok az ország legnagyobb foglalkoztatóiként vannak jelen a magyar gazdaságban. Hozzátette, mostanra ki lehet jelenteni, hogy az állami tulajdonú társaságok gazdálkodása stabil, például a MÁV-csoport konszolidált eredménye is pozitív. A HungaroControl a Koszovó feletti légtér irányításának átvételével bizonyítja, hogy állami cég is képes világszínvonalú szolgáltatást nyújtani – jelentette ki.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltáskor az állami vagyonnal való gazdálkodásban fontos szemléletváltás következett be, ami 2014 után is folytatódik. Seszták Miklós megemlítette, hogy a jövőben állami vagyongyarapodás a közművek, közműszolgáltatások területén várható, szeretnék erősíteni az állami szerepvállalást a kommunális társaságokban is. Példaként említette a Főgáz további részvényeinek megvásárlását, ami szavai szerint azért is szükséges, mert a rezsicsökkentés alapját képezi, az ellátás biztonságát növeli, a közszolgáltatás megfelelő színvonalú és megfizethető árú biztosítását garantálja.
Seszták Miklós elmondta: a nonprofit közműszolgáltatók nyílt versenyben jelennének meg a piacon, ahol a megrendelő döntheti el, honnan vásárolja a szolgáltatást. A szolgáltatók létrehozásában számítanak az önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemekre, ami nem jelent államosítást, a vagyonhasznosításra kötnek majd megállapodásokat, ami meg is könnyítheti a települések gazdálkodását – hangsúlyozta.
A szaktárca vezetője fontosnak tartja, hogy az uniós források mellett – a magyar költségvetés helyzetét is figyelembe véve – legyenek hazai fejlesztési források is, a gazdaságfejlesztésben pedig hathatós változások történjenek 2014-2018 között, és ezek mind a munkahelyteremtést, munkahelymegőrzést szolgálják.
Reményei szerint nyár végére az Európai Bizottság jóváhagyja a magyar operatív programokat, így az új ciklus első uniós pályázatait október környékén ki lehet majd írni a tárcához tartozó közlekedésfejlesztési (IKOP) és környezeti és energiahatékonysági (KEHOP) operatív programokban is – mondta Seszták Miklós, aki szerint fontos, hogy a közlekedésfejlesztés tervszerű, integrált módon valósuljon meg, az épületenergetikai programba pedig minél több lakóépületet be lehessen vonni.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Nagy ára lenne, ha megvalósulna a Brüsszel által kiadott ukáz.
A rezsicsökkentés sorsa a tét.
A kormányfő népnyúzó intézményként határozta meg az energiaszektor bizonyos szereplőit.
Orbán Viktor súlyos kérdésekről beszélt a hatvani háborúellenes gyűlésen.
A téli hideg és a kampány végjátéka látványos fordulatra kényszerítette Magyar Péter pártját
Európa csak kullog az események után, az eltorzított piaci irrealitásban a gombhoz varrják a kabátot.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
