Karácsonyi csoda: teljesen egybevágólag vélekedem az azeri utasszállító lelövéséről PanzerBandival
A kretén ruszkik voltak. Ökrök ezek, a külpolitikai éleslátásuk baerbocki magasságokban szárnyal.
Az EP kimondta, a rendeleteknek még mai napig vannak jogi hatásai az ott élő kisebbségekre, így azok további kivizsgálását kezdeményezik Szlovákiában. Mi is a teendő ezek után?
„A legelegánsabb természetesen az lenne, ha a szlovák igazságügyi minisztérium vizsgálatot indítana az ügyben, és kérvényezné a rendeletek hatálytalanítását. A probléma csak az, hogy mind Csehországban, mind Szlovákiában a Benes-dekrétumokat »megnyithatatlannak« tartják, mivel ezek a második világháború utáni berendezkedésüket alapozta meg. Nem véletlen, hogy tavaly márciusban Martonyi János akkori külügyminiszter azt indítványozta, hogy az ügy rendezését nem jogi, hanem gesztusi alapon (a cseh példa alapján, ahol a németekkel sikerült így lezárni a problémát), szlovák bocsánatkéréssel kellene indítani. Nem mondhatjuk, hogy nem volt érdemes megpróbálni ebbe az irányba terelni a szituációt, azonban egyértelmű, hogy a cseh-német kiegyezéssel nem lehet párhuzamba állítani ezt a helyzetet. Ennek egyszerű oka az, hogy Németország akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy nem fogja támogatni a kitelepített szudétanémetek vagyoni követeléseit a cseh állammal szemben.Vajon el tudjuk ugyanezt a hozzáállást képzelni a jelenlegi magyar vezetéstől?
Véletlenül sem szeretném azt mondani, hogy egyértelműen le kellene mondani a szlovákiai magyar kisebbségek anyagi kárpótlásáról. Nem gondolom, hogy pár üres frázis segítene feldolgozni azt a múltbeli konfliktust, amit ezek a rendeletek okoztak. Viszont ahhoz, hogy diplomáciai sikert érhessen el a magyar kormány ebben a kérdésben, szükség lenne a mértékletesség látszatára. Arra a mértékletességre, aminek a tökéletes ellentétét mutatta be például akkor, amikor a kárpátaljai magyar kisebbségek önállósági ügyében szólalt fel – miközben az ukránok épp szakadár elemekkel/orosz támogatóikkal harcoltak a keleti végeiken.”