A szétesett liberális korszak után egy „felívelő és lelkesítő” nemzetegyesítő korszakot hirdetett Orbán Viktor Tisza István szobrának leleplezésén. A miniszterelnök szerint ő ugyanúgy nemzeti alapon és a szabadság oldalán is áll, mint Tisza István.
Orbán Viktor miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Tisza István szobrának újraállítása „egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet”. A kormányfő hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott szoboravatáson úgy fogalmazott, „nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?” A miniszterelnök szerint egy köztéri szobor felállítása önmagán túlmutató értelmet hordoz, oka van annak, hogy forradalmak és világégések gyakran kezdődnek a szobrok ledöntésével. Ha egy szobor ledöntése sokszor egy korszak végét jelzi, akkor egy szobor felállítása gyakran egy másik kezdetét – fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta, Tisza szobrának újraállítása reményeik szerint annak az új korszaknak a kezdetét jelzi, amelyért a kormány 2010-től „folyamatosan és megfeszített erővel dolgozik”. Rámutatott: négy év alatt helyreállították Magyarország becsületét, és letették annak alapjait, hogy ismét legyen értelme magyar jövőről beszélni a 21. század Európájában. Kiemelte: „ma, amikor ismét önjelölt demokraták védik tőlünk a demokráciát, és valami ködös tartalmú európaiság nevében verik el rajtunk a port csak azért, mert nem fogadjuk el kritikátlanul mindazt, amit Európa nevében brüsszeli bürokraták közölnek velünk, ugyanazt mondhatjuk, mint Tisza István: töredelmesen bevalljuk, mi nemzeti alapon állunk” – idézte a volt miniszterelnököt.
„Ezen felül mi pedig töredelmesen bevalljuk azt is, hogy nemcsak nemzeti alapokon, hanem a szabadság oldalán is állunk” – fogalmazta meg hitvallását Orbán Viktor. A politikus szerint Tisza István emlékére 1934. április 22-én (Tisza István születésnapján) állított szoborkompozíció erősen összefonódott a magyar miniszterelnök sorsával. Ahogy 1918 októberében szilánkjaira hullott a monarchia, úgy hullott darabjaira 1945 után a szoborcsoport – vont párhuzamot, megjegyezve: „van, akit nem elég egyszer megölni”.
„Az a kígyó, amely 1918 őszén végzett Tisza Istvánnal, bő negyedszázaddal később az emlékét marta meg” – fogalmazott. Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy Tisza István úgy gondolta, egy, a munka oldalán álló pártnak nem kell feltétlenül kommunistának vagy szocialistának lennie, lehet az nemzeti is, hívhatják Nemzeti Munkapártnak. A kormányfő szerint Tisza István látta azt is, és harcot is hirdetett ellene, hogy a liberalizmus és a szocializmus eszméinek hangoztatói minként „sajnálják le és tartják divatjamúlt dolognak a nemzetekre alapozott politikát”. Tisza ezzel szemben úgy tekintett a nemzet egyes tagjai közötti szolidaritásra, mint ami képes áthidalni a társadalmi osztályok közötti különbséget.
Orbán Viktor szólt arról, hogy az első világháború kirobbantásának századik évfordulója felé közeledve fontos emlékezni arra is, hogy Tisza István eleinte nemet mondott a háborúra, pedig körülötte mindenki más helyeselte. Azon kevesek közé tartozott, akik látták, hogy rövid távon a monarchia alternatívája az anarchia, amely Magyarország felbomlásához vezet – tette hozzá. „Sorsszerűnek látszik, hogy amíg a háború első lövése azt az embert ölte meg, aki soha sem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekeinek védelméről szólt” – hangsúlyozta. A miniszterelnök kitért arra, hogy a református Tisza Istvánt éppen a reformáció emléknapján, 1918. október 31-én gyilkolták meg.
Orbán Viktor beszédét úgy zárta, „a mai napon olyat cselekedtünk, amit büszkén idézhetnek fel az utánunk következő lelkes hazafiak”. A miniszterelnök Tisza István szobrának újraalkotójával, Elek Imre szobrászművésszel együtt leplezte le a nemzeti lobogóval letakart szobrot, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott imádságot. Az ünnepségen jelen volt Kövér László házelnök, Boross Péter volt miniszterelnök, valamint egyházi méltóságok, miniszterek, országgyűlési képviselők és a Tisza család tagjai. Az ünnepség elején Nemcsák Károly színművész szavalta el Reményik Sándor Magányos cipruság című versét, amelyet a költő Tisza István ravatalára írt.
A Kossuth téri rekonstrukciót célzó Steindl Imre Program honlapja szerint az eredetileg Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934-ben elkészült szoborcsoport 17 méter magas volt, talapzata süttői mészkőből készült. A Tisza tragédiáját szimbolizáló oroszlánt 36 köbméter kőből faragták ki, és 12 darabból állították össze. Az emlékmű hátoldalán található gyászkoszorú átmérője 3 méter volt. A szobor szinte majdnem ugyanazon a helyen áll, ahol a Kossuth tér átalakítása előtt Károlyi Mihály szobra volt, aki legnagyobb politikai ellenfelének tartotta Tiszát.
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Stumpf István és Lánczi András elemezték a kongresszus utáni helyzetet.
„Magyar Péter ugyanazt csinálja, amivel korábban ellenfelét támadta.”
A korábbi kormányfő hétszázhuszonkilenc szavazattal győzött, majd szűnni nem akaró vastaps fogadta a színpadon.
Szűnni nem akaró vastaps fogadta a színpadon a korábbi kormányfőt.
A Fidesz újraválasztott elnöke a korábbi igazságügyi miniszteréről is beszélt a párt kongresszusán.
A korábbi miniszterelnök gyorsan tisztázta, miért van szükség erre az eseményre.
A népszavazáson a választók 58,86 százaléka járult az urnák elé.
A privát cégek ma olyan infrastruktúrát birtokolnak, amely nélkülözhetetlen a kommunikációhoz, utazáshoz, fizetéshez, és ez mindent megváltoztatott. Randy E. Barnett, a Georgetown University alkotmányjog-professzora volt az MCC vendége!
