A Jobbik elnöke szerint a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnökéne minden megszólalása segíti a Jobbikot. Vona Gábor arról is beszélt, hogy azt szeretnék: hozzák nyilvánosságra a Kovács Béla elleni bizonyítékokat, és oldják fel az üggyel kapcsolatos titkosításokat.
Arra kérte az illetékes hatóságokat a Jobbik elnöke, hogy ha minden kétséget kizáró bizonyítékuk van arra, hogy Kovács Béla törvénytelenséget követett el, akkor hozzák nyilvánosságra. Vona Gábor szerdai, más témában tartott sajtótájékoztatóján kérdésre kijelentette: semmi értelme a „sajtócsepegtetéseknek”, ilyen bemondásokra alapozva nem fog megváltozni a véleményük a kémkedéssel összefüggésbe hozott EP-képviselőjükről. Felvetette: ha a vádak igazak lennének, akkor ő és a pártja is áldozat, de nekik szóló konkrét titkosszolgálati információk helyett csak a sajtóban vannak félinformációk és sugalmazások, amelyekre nem tudnak felelős döntést hozni az ügyben.
A pártelnök bírálta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság fideszes és KDNP-s többsége elutasította, hogy az ő és Kovács Béla hétfői meghallgatása nyilvános legyen. A kormánypárti tagok szavazataiknak köszönhető, hogy „mindannyian a ködben bokszolunk” – jegyezte meg, hozzátéve: a titkosítások feloldását is szorgalmazzák. Egyúttal azt javasolta a Fidesz kommunikációs stábjának, hogy ne csak napi egyszer szerepeltessék Németh Szilárdot, a bizottság fideszes alelnökét, mert szavai szerint minden megszólalása segíti a Jobbik kampányát.
Vona Gábor szólt arról is: meggyőződése, hogy külföldi – amerikai – nyomásra próbálják a Jobbik erősödését megtörni. Elmondása szerint a parlamenti választások után már kapott jelzést egy Fidesz-közeli sajtótermék munkatársától, hogy Kovács Béla ellen támadást indít a Fidesz. Utalt arra, hogy egy lett EP-képviselőt is kémkedés gyanújába kevertek, a közös pont pedig annyi, hogy ő is kint volt a krími népszavazáson, akárcsak Kovács Béla. Álláspontja szerint az amerikai-orosz konfliktus szele lengte be az érintetteket, a Jobbik pedig belekerült a közepébe, mint „Pilátus a krédóba”. A pártelnök beszélt arról is, hogy képviselőjük anginás roham diagnózisával fekszik kórházban.
Az ellenzéki politikust kérdezték arról is, hogy a Népszabadság aznapi cikke szerint Orbán Viktor kormányfő 2018-tól egy megerősített államfői tisztséget töltene be. Vona Gábor azt felelte: nem elutasítóak a prezidenciális rendszerrel szemben, érdemes lenne lefolytatni róla egy vitát, működhet Magyarországon jól egy elnöki rendszer is.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Hogy miért?
Figyelmeztetett az orosz elnök.
