„Kovács Béláról, a Jobbik EP-képviselőjéről, és mostani listájuk 3. helyezettjéről eddig is sejtettük, hogy a magyar helyett inkább az orosz érdekeket képviseli harcosan Brüsszelben. Kovács, akit uniós körökben egyszerű orosz és Gazprom-lobbistaként kezelnek, olyan nyíltan mutatja életútjával azt az orosz elköteleződést, ami a Jobbik mögött - jól-rosszul rejtegetve -, de szintén ott van, hogy az már sírnivaló. (...)
Mindezek után emelje fel a kezét, akit meglep, hogy Kovács Béla kapcsán orosz ügynöki vagy kémkedési vádak merülnek fel. Azon sem érdemes nagyon meghökkenni, hogy Polt Péter, aki egyébként politikai motivációk alapján egy rakás ügyben akkor sem nyomoz, ha úgy kell félreugrania a rázuhanó bizonyítékok elől, máskor meg feltűnő igyekezetet mutat, hogy néhány nap alatt lecsapjon erősen kérdéses ügyekben, tíz nappal az EP-választás előtt áll elő a kémkedési gyanúval. Ez önmagában nem gyengíti a gyanúnkat, amire érdeklődve várjuk Kovács Béla válaszait május 19-i lakossági fórumán Szegeden.
Van azonban itt még egy izgalmas vonal. A Fidesz éppen azért veszi elő, és éppen azért most a Jobbik évek óta tudott, és eddig is bármikor feszegethető orosz kapcsolatait, mert maga is érzi, hogy a paksi bővítéssel, a Déli Áramlattal, vagy Ukrajna kapcsán felszínre került orosz elköteleződése a Békemenet fanatikusainak körén túl nem élvez támogatást. Ezért megpróbálja az »orosz vazallus« szerepet áttolni a Jobbikra, remélve, hogy ezzel a Fidesz ki tud bújni az oroszpártiság bélyege alól. Magyarán úgy próbálja a magára húzott báránybőrt igazgatni, hogy a Jobbikra mutogatva kiált farkast. De ne dőljünk be. Az a nagy szőrös, karmos mancs kilóg a báránybőr alól, bármilyen hangosan kiabálnak és mutogatnak a Jobbikra.”