Portik-Laborc ügy: közzétették az albizottsági jelentést

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján közzétették a Portik-Laborc üggyel foglalkozó ténymegállapító albizottság jelentését. A ténymegállapító vizsgálat elrendelését azzal indokolták: „2012 őszén a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a szocialista kormány által irányított titkosszolgálat vezetője személyesen találkozott az alvilág egy ismert és meghatározó alakjával”. A megjelent információk tisztázása érdekében a nemzetbiztonsági bizottsága több meghallgatást is tartott a felvetődött kérdések tisztázására, de ezek „során nyilvánvalóvá vált, hogy sem a korábbi szolgálati vezetők, sem a találkozón résztvevő személyek nem adtak teljes körű és valós tájékoztatást” – írták.

„A szervezett alvilág köreiben jártas együttműködő személyek nagyon hasznos információforrást jelenthetnek a nemzetbiztonsági szolgálatoknak” – fogalmaz a jelentés, megjegyezve: „Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakjának számított”. Az albizottság jelentésében megállapította: a találkozókat Laborc Sándor Szilvásy György tudtával és kérésére hajtotta végre. „Hibának tekinthető”, hogy az NBH közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és „alvilági múltja miatt hírhedt Portik Tamással”. Az albizottság szerint hibát követett el az NBH főigazgatója, hogy a két beszélgetés során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza.

A kapcsolatfelvétel dokumentálásának módját vitatottnak találták, mint hozzátették: szakszerűségének megítélése a meghallgatott szakembereket is megosztotta. A kapcsolatfelvételt nem a bevett módon dokumentálták. Ugyanakkor szakmailag indokolhatónak nevezték, hogy Portik Tamás esetében nagyfokú belső konspirációra törekedtek az NBH érintett vezetői. Kiemelték továbbá: a vizsgált időszakban a rendvédelmi szervek és az NBH közötti együttműködés – például az információáramlás tekintetében – nagyon sok problémával küszködött. Az NBH rendvédelmi szervek fölötti ellenőrző tevékenysége nem volt megfelelő.

A vonatkozó jogszabályok mellett az albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, és nem tudott mindenkit meghallgatni, akiket érdemes lett volna. A két találkozó hátterének teljes feltárása szélesebb körű és időben is kierjedtebb kutatást igényel.

Kiemelték: a találkozókról felvett hanganyag, annak leirata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozók megszervezésében – bizonyos mértékig – politikai motivációk is megjelenhettek. „Vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására is irányulhatott”. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélésszerűen használta volna fel.

Hozzátették: az eddig ismertté vált találkozók szakmai indokoltságával kapcsolatban ellentmondásos válaszokat kapott a meghallgatottaktól a bizottság. „Nyilatkozatukból megállapítható, hogy a Gyurcsány-kormány titokminisztere, Szilvásy György, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándor hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra”.

Az albizottság jelentésében azt javasolta: a nemzetbiztonsági bizottságnak és annak ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell, amelyhez további jogszabály módosításokra is szükség van.