A Pesti Központi Kerületi Bíróság két éve az alapeljárásban első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában. Tavaly januárban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést. A törvényszék szóbeli indoklása szerint az elsőfokú büntetőper azért siklott félre, mert az ügyészség és ez alapján az elsőfokú bíróság a sokféle vádbeli cselekményt a személyes adattal való visszaélés fogalmába próbálta betuszkolni, holott Szilvásy esetében a vádban rögzített tények alapján hivatali visszaélés megtörténtét kellett volna vizsgálni, ami azonban első fokon nem helyi bíróság, hanem törvényszék hatáskörébe tartozik, így a Pesti Központi Kerületi Bíróság el sem járhatott volna az ügyben.
Szilvásy ügyében tavaly májusban kezdődött újra az elsőfokú büntetőper, januárban a perbeszédek során az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védő felmentést indítványozott, várhatóan még márciusban megszületik az elsőfokú döntés.
Dávid Ibolya és Herényi Károly vonatkozásában tavaly januárban a másodfokú bíróság a szóbeli indoklásában azt fejtegette: a két megvádolt politikus pártja demokratikus működését veszélyeztető tevékenységet észlelhetett, a közélet megtisztítása, az erkölcstelen politikusok eltávolítása pedig lehet jogilag méltányolható érdek, a kérdés az, hogy ebben az ügyben csupán erről van-e szó. Akkor szóbeli indoklásában a másodfokon eljáró bírói tanács elnöke kitért arra, hogy ellentmondóak a rendelkezésre álló tanúvallomások és más bizonyítékok, ezeket pedig nem oldotta fel, illetve nem vizsgálta kellő körültekintéssel az elsőfokú bíróság.