Sikorski Ukrajnáról: Megértem, hogy Moszkva fél

A Danube Institute John O'Sullivan brit szerkesztő és elemző, Margaret Thatcher volt különleges tanácsadója igazgatásában indult el. Az állami és magántámogatásokat élvező intézményt a Batthyány Lajos Alapítvány indította útjára, és szoros kapcsolatot tart fenn a Hungarian Review folyóirattal. Ahogy az intézet hétfői, budapesti nyitóestjén John O'Sullivan is elmondta: a Danube Institute fórumot kínál konzervatívok, klasszikus liberálisok és demokratikus ellenfeleik számára, egyúttal közvetítőként kíván szolgálni Közép-Európa, Nyugat-Európa és az angolszász világ között. (A Mandiner interjúját John O'Sullivannel itt olvashatja: O'Sullivan: Európát szabadabb hellyé kell tenni!)

 

Az est bevezetőjét Granasztói György történész tartotta, majd John O'Sullivan, a Danube Institute igazgatója tartotta meg beszédét. O'Sullivan emlékeztetett arra: az 1989-91-es kelet-európai rendszerváltó események huszonötödik évfordulóját ünnepeljük idén, és épp ezekben a napokban Ukrajnában még mindig Lenin-szobrok dőlnek le. „A kommunizmus mintha még mindig itt lenne közöttünk, élőhalottként az átmeneti társadalmakban.” O'Sullivan szerint az ukrán polgárok ez ellen lázadtak fel, hogy ne essenek vissza a régi körülmények közé. Az előrelépéshez persze békés átalakulásra van szükség. Ezért is méltatta Radosław Sikorski lengyel külügyminisztert, aki szerinte államférfiként cselekedett a napokban Ukrajnában, békés megegyezés felé kényszerítve a szembenálló feleket. John O'Sullivan emlékeztetett arra: a világnak szüksége van Kelet-Európára, hiszen egy gazdag történelemmel és kultúrával rendelkező régióról van szó. A Danube Institute ebben segíthet, a konzervatívok, liberálisok és demokratikus ellenfeleik közötti viták szervezésével. O'Sullivan elárulta: Radosław Sikorskival 28 éve barátok, még 1986-ban találkoztak a London Reform Clubban. Sikorski és O'Sullivan azóta mind újságíróként, szerkesztőként, mind politikai cselekvőként együtt dolgoztak, például az O'Sullivan által alapított New Atlantic Initiative-ot Sikorski folytatta a későbbiekben.

 

„Jó estét kívánok!” – kezdte aztán beszédét Radosław Sikorski, aki az elmúlt napok világpolitikai játszmáiban való részvétele ellenére felszabadult könnyedséggel tartotta meg előadását. „Gyanús lehet a közép-európaiaknak, hogy mit szervezkednek itt a britek” - fogott bele a Danube Institute méltatásába nevetve Sikorski. „Vajon konzervatívként, liberálisként vagy demokratikus ellenfelükként hívtak meg mára?” –folytatta. A lengyel külügyminiszter beszédében az EU jelenlegi helyzetére és jövőbeli kilátásaira koncentrált. „Hagyjuk az őrülteket, akik szerint az EU szabadkőműves összeesküvés – ugyanakkor az igaz, hogy az emberek sok szempontból is EU-szkeptikusak lehetnek” – mondta. Sikorski szerint vannak olyan szkeptikusok, akik magát az EU-t vetik el. Mások elfogadják az Európai Uniót, de annak jelenlegi működését kritizálják, különösen a demokratikus hiányosságok miatt. És vannak EU-szkeptikus országok is, amelyek ugyan üdvözlik, ha más országok belépnek az EU-ba, de ők maguk nem igazán akarnak részt venni a még mélyebb együttműködésben. Sikorski emlékeztetett arra: Lengyelországban magas az EU támogatottsága, és az ukrán események miatt történelmi csúcsra is emelkedett a támogatottság. 

 

Az EU a béke, a prosperitás és a globális befolyás letéteményese – ezt Európa nem tudná elérni az EU nélkül. A közös piac nagy előny – és ehhez szükség van a közös szabályokra is. Radosław Sikorski szerint az EU-szkeptikusok is beláthatják, hogy szükség van az erős uniós külpolitikára. Emlékeztetett: száz éve, az első világháború előestéjén jóval kevesebb ország volt Európában, és azok egy része birodalom volt, amelyek a világ jelentős részét igazgatták. „A birodalmak elmúltak, de az igény megmaradt: még az EU-szkeptikusok is támogatják, hogy Európának erős befolyása legyen a világra.” Sikorski feltette a kérdést: „Egy európai ország meg tudná oldani a szíriai válságot? Vagy az afrikai kalózok problémáját? Vagy Észak-Koreát? Nem.” Az európaiaknak ezért együtt kell fellépniük a világban. „Ha Lengyelország nevében mentem volna Kijevbe, nem született volna eredmény. De az, hogy a német és a francia külügyminiszterekkel, az EU képviselőivel mentem Kijevbe, így eredményesek lettünk.”

 

RadosławSikorski le is vonta a következtetést: „Kemény közös külpolitika Kijevvel vagy Moszkvával szemben, ez az eredmény útja”. A lengyel külügyminiszter szerint Kelet-Európa még most is küszködik a posztkommunista örökséggel. „Be kell fejezni ezt a történetet, ez erkölcsi és politikai felelősség is.” Sikorski szerint tehát szükség van az EU-külpolitikára, ugyanakkor annak eredményesnek is kell lennie. Érdemes összehangolni az uniós országok diplomáciai szervezeteit a harmadik országokban, és az EU védelmi miniszterei is erősíthetnék rendszeres találkozásaikat.

 

 

 

Beszéde után Radosław Sikorski kérdésekre válaszolt – és persze a múlt heti, elhíresült kijevi kiszólása volt az első téma. Emlékezetes: a kijevi tárgyalásokon az ITV News kapta el Radosław Sikorski és a Majdanon zajló tüntetések egyik vezetője párbeszédjét. A lengyel külügyminiszter a következőket mondta: „Ha nem támogatjátok [a megállapodást], jön a rendkívüli állapot, jön a hadsereg. Mind meghaltok”. Sikorski elismerte: ugyan kiragadott részlet volt ez a kijelentés, de tényleg ezt mondta. „Abban a percben ezt kellett mondanom. Hihetetlen gyorsan pörögtek az események. Hallottam a mesterlövészekről, sőt, láttam is őket, és ezek a lövészek embereket öltek.” Sikorski emlékeztetett arra: Viktor Janukovics azóta megbukott ukrán elnök azokban a napokban lecserélte a vezérkari vezetést. Miközben a NATO európai vezetése nyilvánosan közölte, hogy az ukrán hadsereg nem avatkozhat bele az eseményekbe, Sikorski tudomása szerint nyomás volt az ukrán hadseregen a beavatkozásra. Janukovics elnök a maradék hatalmát erre is használhatta volna, miközben megpróbált az események irányítója maradni. „Ezt a veszélyt éreztem. A Szolidaritás embere vagyok, '81-től harcoltunk a hatalom ellen, ismerem, milyen a rendkívüli állapot” – árulta el Sikorski. A lengyel külügyminiszter arról is beszélt: amikor a napokban Janukoviccsal tárgyaltak, az ukrán elnök rendszeresen kiment telefonálni, hogy Merkellel és Putyinnal egyeztessen. Sikorski hozzátette: az ukrajnai orosz nagykövet, mint tárgyaló fél konstruktív volt; és az ukrán-orosz kapcsolatoknak méltányosnak és ésszerűnek kell maradniuk, hiszen a gázenergia és az orosz piac miatt ez alapvető érdek. A lengyel külügyminiszter szerint a jelenlegi helyzet Janukovics felelőssége, hiszen ő szegte meg a megállapodást.

 

Az ukrán-uniós közeledést Sikorski szerint túlreagálják az oroszok: „a szabadkereskedelmi megállapodás nem irányul senki ellen, sőt, az oroszoknak is előnyös lenne”. A lengyel külügyminiszter ugyanakkor nem teszi fel a két kezét: „Az EU demokratikus, szabadelvű, prosperáló szomszédokat szeretne, ez az EU érdeke, és nem kérek ezért bocsánatot”. Az ukrajnai magyar és a lengyel kisebbség helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: Ukrajna önmagában egy multietnikus állam, ezért a homogenizálás szörnyű hiba lenne. Úgyanúgy óvatosságot ajánl Ukrajna föderalizálásával kapcsolatban is, szerinte ugyanis Ukrajna még egy kiforratlan, stabilizálatlan államalakulat, így a föderalizáció beláthatatlan következményekkel járhatna. Sikorski végül a Moszkva által megálmodott Eurázsiai Unióról beszélt: „Ne várják, hogy együtt gondolkodjak egy Moszkva központú soknemzetiségű alakulattal. Moszkvának a Nyugat partnerének kell lennie. Megértem, hogy Moszkva fél, hiszen tudja, mit akarunk: demokratikus és sikeres Ukrajnát. És ezt esetleg Moszkva emberei is megszeretnék. Igen, ez egy ideológiai kihívás is: Moszkva jogosan aggódik”.