Kísértetiesen ismétlődik a múlt, hogy ugyanazok az emberek ugyanazzal a vehemenciával támadják a Sorsok Házát, mint akik annak idején a Terror Háza Múzeumot kritizálták. Interjú.
„- Mintha a történelem ismételné önmagát. 2002-ben az akkori kampány idején éles vitát váltott ki az ön által vezetett Terror Háza Múzeum létrehozása. Most a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett, a holokauszt gyermek áldozatainak emléket állító Sorsok Háza miatt támadják. Kritikusai szerint a Sorsok Házakoncepciójának kidolgozójaként az embermentésre koncentrálva a holokausztért viselt magyar felelősség eltüntetésén dolgozik. Mi erre a válasza?
- Egyik részről az a vád ér, hogy nem tudni még, mi lesz az új intézményben. Másrészt úgy látszik, a bírálók nagyon is tudják. Annyiban kísértetiesen ismétlődik a múlt, hogy ugyanazok az emberek ugyanazzal a vehemenciával támadják a Sorsok Házát, mint akik annak idején a Terror Háza Múzeumot kritizálták. Sokan akkor sem vették a fáradságot, hogy megismerjék bírálatuk tárgyát. Ez az intellektuális igénytelenség jele. Ennek a csoportnak a tagjai fenntartják maguknak a jogot, hogy kizárólagosan birtokolják a múlt értelmezését, a múlt feletti ellenőrzést. A Terror Háza Múzeum létrehozásakor hatalmas kudarcot szenvedtek el, és most attól félnek, hogy a második világháború és a holokauszt tematikájában is kikerül a kezükből az értelmezési monopólium. Másrészt olyan félelmeik is vannak, hogy ha egy ilyen projekt sikeresen megvalósul, akkor nehéz lesz fenntartani, folytatni az Orbán-kormánnyal, a magyar jobboldallal szemben azt az antiszemitizmus, a szélsőségekkel való összejátszás vádját ismételgető támadássorozatot, amely napi szinten éri Magyarországot a külföld részéről.
Az első sokk, a tömeges gyász és a gyülekezetekbe és templomokba való visszatérés után váratlan fordulat állt be: konspirációkkal támadták be Kirk családját, és dúl a harc az örökségéért.
Bütyök közönsége attól lett a leglelkesebb, hogy újra megyének fogják nevezni a vármegyéket.
Róma új migrációs programja óriási felháborodást váltott ki: a befogadó családoknak nem jár egyetlen cent sem, miközben egy NGO 400 ezer eurót kap a „koordinációért”.
Az emberiségen uralkodni akaró elitnek pontosan ez a célja.
Egy jól működő állam nem tárgyakban erős, hanem képességekben. Nem abban, hogy mi áll a sarokban, hanem abban, hogy az ország válságban is működik.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Szóval ez a mesterterv is kuka.
