Baloldali kultúrharcot hirdetett Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc pártja Kultúra és hatalom című szerdai fővárosi konferenciáján szólalt fel. A politikus felszólalásában azt mondta, nem véletlenül akarja uralni a mai hatalom a televíziót. Kijelentette: ezt a köztelevíziót „így meg kell szüntetni”, a kultúra közvetítésében betöltött funkcióját viszont újra kell teremteni, mert „ez mára lényegében már nincsen”. A második legnagyobb platform az iskola, ezért hatalmas dolog, hogy a gyerekek túlnyomó többsége óvodába és iskolába jár – folytatta. Hangsúlyozta: eközben viszont hihetetlenül beszűkült a művészeti oktatás lehetősége. Arra is kitért, hogy egy alapvetően progresszív politikai hatalomnak kiemelten és folyamatosan támogatnia kell a kortárs kultúrát és művészetet, mert majd csak az utókor dönti el, hogy miből lehet maradandó érték.

Ha van a baloldalnak időtálló szellemi öröksége, akkor az az, hogy képes folyamatosan reflektálni a világra - tette hozzá. A Fideszt szokták kulturkampffal vádolni, abban az értelemben, hogy a maga preferenciáit hogyan érvényesíti a művészeti és kulturális viszonyok direkt átalakításának programjában – jelentette ki. „Most ennek látjuk a hardcore kiadását", mert az első Orbán-kormány „soft kulturkampfos” volt, ez pedig a „hard kulturkampf” időszaka – bírálta a kabinetet. A miniszterelnök, ha sikerre viszi ezt a küzdelmet, akkor azt fogja megtanulni belőle, „hogy minél keményebb annál jobb”. Már ami „a kulturkampfot illeti” – közölte.

Önmagukról viszont úgy vélekedett, hogy a „végtelen nagy megértés és (…) tolerancia” oda vezetett, hogy kultúrpolitikájuknak elvesztek a kontúrjai. Hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként nem adott utasítást kulturális minisztereinek, hogy mit kell támogatni és mit nem szabad, ami – állítása szerint – ma is idegen tőle, ugyanis politikusként nincs joga művészeti preferenciákat megfogalmazni.

Ha viszont felállítják a Szabadság téren azt a „cudar szobrot", és „sokadszor követnek el erőszakot (…) a szabadságelvű, demokratikus Magyarország lelkén”, akkor azt a szobrot kormányra kerülve nem kell otthagyni – mondta Gyurcsány Ferenc a német megszállás emlékművére utalva. Arra is kitért, hogy nem nyúlna hozzá a koronához, de „jó sok szörnyűséghez, amit itt hagynak nekünk, hozzányúlnék”, beleértve a rovásírásos településtáblákat. Kijelentette: annak a jobbikosnak, aki nem tudja elolvasni Kiskunlacháza rovásírással leírt nevét, ki kellene lépnie a Jobbikból.

A DK elnöke arra is kitért, hogy ha az államnak van dolga a génmegőrzésben, akkor van dolga a „mémmegőrzésben” is, mert a kulturális tartalomhordozók lassan ugyanúgy kihalásra lehetnek ítélve, mint egynéhány faj. Ha a köztársasági elnök el tud menni tüntetni a „zöldkerti pipicéért”, és fenntartanak gazdaságokat azok génmegőrző funkcióiért, akkor az államnak a kulturális adathordozókat is meg kell őriznie –közölte. Nem lehet rábízni a piacra „meg egy félhülye államtitkárra”, hogy egy folyóirat megmarad-e vagy sem – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Kiemelte, nem csak azokat a tartalomhordozókat kell megőrizni, amelyek az ő értékvilágukat vallják, mert Magyarország kulturális képéhez hozzátartozik a konzervatív, jobboldali értelmezés is.

Vitányi Iván, a DK örökös tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy a kultúra és a hatalom egymást kiegészítő, egyenlő erők. A hatalomnak támogatnia kell a kultúrát, de nem uralkodnia felette – jelentette ki.

Niedermüller Péter, a DK alelnöke azt mondta, egy kormányváltás után olyan csatornákat, intézményrendszereket kell létrehozni, amelyek megteremtik a lehetőséget arra, hogy a legkülönbözőbb társadalmi csoportok hozzáférjenek a kulturális javakhoz.

Magyar Bálint volt szabad demokrata művelődési és közoktatási miniszter úgy fogalmazott: Magyarországon jelenleg – bizonyos értelemben – nem kultúrharc, hanem kultúraellenes harc folyik, ahol – miután a hatalmon lévők megszállják a kultúra különböző területet – minden műfaj élére odakerül egy-egy helytartó.

Hiller István egykori oktatási és kulturális miniszter azt mondta, kultúrpolitikája az abszolút hatalomnak van, amivel szemben létezik a kulturális politika. Utóbbi egy demokratikus berendezkedés céltudatos politikája, ami keretet teremt, szereti az innovációt és lehetőségeihez képest finanszíroz. Eközben nem lát hierarchiát a magyar és az európai között, mert büszke magyar és ezáltal európai – összegzett.

Bozóki András, az első Gyurcsány-kormány nemzeti kulturális örökség minisztere a kultúrát az elmúlt négy év legnagyobb vesztesei közé sorolta. A jelenlegi kormány szerint a kultúra szerepe abban áll, hogy politikailag homogenizálja a nemzetet - tette hozzá.