Ft
Ft
23°C
15°C
Ft
Ft
23°C
15°C
09. 12.
péntek
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 12.
péntek
Hírek
Vélemények
Hetilap
belföld külhoni magyar külföld Szerbia Ódor Bálint EU vélemény

Az EU-csatlakozás Szerbia nagy lehetősége

2014. január 21. 10:35

Magyarország számára kiemelt jelentőségű, hogy a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása a szerb tárgyalási folyamat egésze során megfelelő figyelmet élvezzen.

2014. január 21. 10:35
Ódor Bálint
A közép-európai régió szempontjából alighanem az elmúlt évek legfontosabb eseménye éppen ma zajlik, amikor is az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával. 

A tárgyaláskezdés fontos állomás, ugyanakkor a mind szigorúbb feltételekre épülő csatlakozási folyamatban a neheze most jön. A csatlakozási tárgyalások során a tagállamok több fordulóban, 35 szakpolitikai fejezetre bontva tekintik át a csatlakozni kívánó ország jogrendszerét és felkészültségét, és minden egyes döntést konszenzussal hoznak meg. Nem egyszerű tehát az előremenetel, hiszen az így adódó több mint száz döntési pontban olyan megoldást kell találni, ami mind a 28 tagállamnak elfogadható. A csatlakozási tárgyalások végén megszületik a csatlakozási szerződés, azonban még ez sem jelent teljes garanciát a csatlakozásra: a dokumentumot a 28 tagállamnak ratifikálnia kell. Nem egyszerű kérdés ez, ha tudjuk, hogy több tagállam is jelezte, hogy a horvát csatlakozás után új tagok felvételéről csak népszavazási jóváhagyást követően járulnak hozzá. 

Magyarország számára kiemelt jelentőségű, hogy a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása a szerb tárgyalási folyamat egésze során megfelelő figyelmet élvezzen. Kiemelten fontos ezért számunkra, hogy az EU által rögzített, a tárgyalások kereteit meghatározó feltételek között utalás történik a tagság feltételeit meghatározó úgynevezett koppenhágai kritériumokra, melyek tartalmazzák a kisebbségek tiszteletét és védelmét; a Lisszaboni Szerződés 2. cikkére, amely az EU alapértékeként nevezi meg a kisebbségekhez tartozó személyek jogait; és végül egy kötelezettségvállalást arra nézve, hogy az EU a tárgyalások során kiemelt figyelmet fordít a kisebbségek helyzetére. 

Magyarország lassan 10 évvel ezelőtti csatlakozása óta változatlanul az Európai Unió bővítési folyamatának elkötelezett híve. Nem változott ez a gazdasági válság és az Unió belső problémáinak nyomása alatt sem, hiszen az Unió nyitottságának megőrzésére éppen a gondoktól terhes időszakban van a legnagyobb szükség. Az Európai Unióra béke-projektként is tekintünk. E felfogásba szervesen illeszkedik, hogy a szomszédos térségekkel való mind szorosabb kapcsolatok az egész kontinens stabilitását, nyugalmát, kiszámítható jövőképét szolgálják. Bár gazdasági, stabilitási és szomszédságpolitikai érdekek is meghatározóak abban, hogy Magyarország a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatának aktív támogatója, de megkerülhetetlen a geo-stratégiai és nemzetpolitikai szempont is: Európa újraegyesítése nem lehet teljes a nyugat-balkáni országok csatlakozása nélkül. 

Nem szabad szem elől téveszteni a lényeget: Szerbia felkészülése és majdani csatlakozása politikai kérdés és kiemelt magyar érdek. Olyan új lehetőség, amellyel a kétoldalú kapcsolatokban elért látványos eredményeket, mint az Áder János köztársasági elnök június 25-26-ai látogatásával fémjelzett történelmi megbékélési gesztus, új dimenziókkal bővíthetjük. A diplomáciai feladataink között elsődleges fontossággal jelenik meg az cél, hogy biztosítsuk a csatlakozási tárgyalások keretei között azt a szoros együttműködést, amely lehetővé teszi, hogy a kétoldalú kapcsolatokban esetlegesen megjelenő vitás kérdések ne akadályként, hanem a megoldásukra tett erőfeszítések révén példaértékűen jelenjenek meg a jó szomszédi kapcsolatok terén. Tudjuk, hogy számos nyitott kérdés van, és az is tény, hogy sok esetben a szerb oldalon múlik, hogy egyes kérdésekben előre tudunk-e lépni. Az elmúlt időszak mindkét oldalon megjelenő gesztusai, a szerb kormány ígéretei azonban megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy kimondjuk: a magyar–szerb kapcsolatokban minden feltétel adott, hogy a még nyitott kérdéseket mindkét fél számára megnyugtatóan zárjuk le. Ilyen kérdés a kollektív bűnösség eltörlése a szerb jogból, vagy a múlt héten a nemzeti tanácsokról szóló törvény kapcsán elfogadott szerb alkotmánybírósági döntés utókezelésének a kérdése, amely rendkívül érzékeny feladat. Utóbbi esetében már most látszik, hogy több olyan eleme van, amely a szerbiai magyarság helyzetét negatívan befolyásolhatja. Közös feladatunk, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek a szerbiai magyarság helyzetén nemhogy rontanának, hanem tartósan javítanak. Hiszen Szerbia a taggá válás feltételeit csak akkor teljesítheti, ha tartósan biztosítani fogja kisebbségeinek jogegyenlőségét, javítja a helyi üzleti környezetet, fenntartatható intézkedések sorát hozza, és jogszabályok átültetését végzi a jogállamiság megerősítését célozva, kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik szomszédjaival. 

Addig is a magyar diplomácia sokrétű szerepet játszhat: a gyakorlati kérdésekre is kitérő segítséget kell nyújtanunk a szerbiai felkészüléshez – ha szükséges felhívva a figyelmet a hiányosságokra, hibákra, hiányérzetekre; tagállamként érvelnünk kell és támogatást kell szereznünk a bővítési folyamat értékei mellett; és nem utolsósorban támogatnunk kell a Szerbiában élő magyar közösséget, hogy csakis érdekeiket figyelembe véve kerüljön sor a csatlakozásra.
 
Ódor Bálint
EU ügyekért felelős helyettes államtitkár írása

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tóth mária
2014. január 21. 16:53
... és a Dél-vidéki magyar holo örökre elfelejtve? köszike!
Válasz erre
0
0
krisztoforo48
2014. január 21. 16:24
Süketeknek a bülbül is hiába dalol.
Válasz erre
0
0
almafa
2014. január 21. 13:50
Púder szöveg, nekünk. Közben Gaudi és Morvai harcol Brüsszelben a szerbiai magyarokért. Pedig ők is tudnának írni egy oldal semmit.
Válasz erre
0
0
Türelem
2014. január 21. 12:08
Ez ugyanolyan idióta,seggnyaló, mint Martonyi. Cizellált mondatok a semmiről. A románok a bánáti románok kapcsán kemény feltételeket szabtak, s Belgrád eleget is tett a román kívánalmaknak. Budapest meg sunnyog, behúzott farokkal simul be az amerikai stratégiai tervekbe. Nem az EU-nak, hanem az USA-nak fontos Szerbia orosz orientációjának bármi áron történő megakadályozása, s erről szól a szerb csatlakozás. Martonyi elítélte a szerb alkotmánybírósági határozatot, vagy Győri Enikő tiltakozott ez ellen a mostani konferencián? Én nem hallottam ilyenről. Addig meg menjenek ezek a gerinctelen lakájok oda, ahová Ferit kívánta Horn Gábor és a szavazók.De minél előbb.
Válasz erre
5
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!