A Budapesti Corvinus Egyetem rektora Rétvári Bence levelére reagálva közölte: a Marx-szobor az egyetem történetének része, eltávolítása nem változtatná meg a múltat. Rostoványi Zsolt hangsúlyozta: az intézmény névváltoztatása és a reformok világosan jelezték az irányváltást. Kitért arra is, hogy a Marx-szobor ma már nem szimbólum, hanem egy megszokott tárgy, amihez személyes szokások kötődnek.
Az egyetemen végrehajtott reformok és a névváltoztatás világosan jelezték a végbement radikális irányváltást – írta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a Marx-szobor ügyében Rétvári Bencének, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének címzett válaszlevelében, amelyet hétfő este juttattak el az MTI-hez. Rétvári Bence szombaton nyílt levélben sürgette, hogy Karl Marx szobrát távolítsák el az intézmény aulájából, hétfőn az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség sajtótájékoztatón követelte ugyanezt. A kereszténydemokrata politikusok arra hivatkoztak, hogy Marx a kommunizmus eszméinek megfogalmazása mellett antiszemita nézeteket is vallott.
Rostoványi Zsolt válaszában felidézte, hogy a 90-es évek elején felvetődött az 1959 óta az egyetem aulájában álló Marx-szobor esetleges eltávolításának kérdése is. Az egyetem azonban úgy döntött, helyén hagyja a szobrot, mivel az alkotás az egyetem múltjának, történetének része, s az eltávolítása a múltat nem változtatná meg. Kitért arra is: az egyetem szenátusa tavaly döntött egy állandó egyetemtörténeti kiállítás létrehozásáról, amelyben helyet kapnak a két jogelőd intézmény történelmi múltjára vonatkozó dokumentumok és relikviák. A Marx-szobor is része az egyetem történetének – rögzítette.
A rektor elismerte, ellentmondásos Marx munkásságának és történelmi szerepének megítélése. „Tény, hogy – amint a nyílt levél is fogalmaz – »Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak«, ugyanakkor meghatározó nyugati egyetemeken munkássága a tananyag részét képezi, nyugati országokban több tucat közterület viseli a nevét.” A rektor utalt a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben a közterületek elnevezésével kapcsolatban közzétett állásfoglalására, amely szerint „Marx szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet önmagában nagyra értékeli”. Kiemelte: az egyetem erről a kérdésről egyszer már világosan állást foglalt, amikor negyedszázada megváltoztatta a nevét.
Kitért arra is: a Marx-szobor a Corvinus egyik elődintézménye kultúrájának egy történeti szakaszát jeleníti meg. Azt is fontos ugyanakkor látni, hogy a szobor mára sokak szemében megszokott tárggyá vált, amelyhez – elszakadva a Marx által képviselt ideológiától – bizonyos informális hagyományok, szokások, személyes emlékek kötődnek (például megsimogatni vizsga előtt, fényképezkedni előtte diplomaosztáskor). Valamikor szimbólum volt, mára viszont már nem az – írta a rektor.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Tisza arra készül, hogy eltörli az ársapkát.
Magyar Péter túl messzire ment, nem csak politikailag, emberileg.
Reinhard Marx főegyházmegyéjében még speciális, „queer lelkipásztor” képzéseket is indítanak.
Már a bemutató előtt politikai viták kereszttüzébe került: a Marx A tőke című munkája nyomán készült előadás pénteken debütált a Nemzeti Színházban.
A nénivé öregedett Geszti meg rappel alá.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
