Kifaggatták
A meghallgatáson részt vevő szenátorok közül többen kérdésbe csomagolva bírálták a magyar politikai változásokat. Chris Murphy, a külügyi bizottság európai albizottságának demokrata párti elnöke arról beszélt, hogy Magyarországgal kapcsolatban az olyan visszalépések keltenek együtt aggodalmat, amelyeknek külön-külön nem kellene nagy jelentőséget tulajdonítani. Tim Kaine demokrata szenátor arról kérdezte Bellt, hogy milyen eszközökkel akar fellépni a „sajtószabadság korlátozása ellen”. Bell erre válaszul kilátásba helyezte a civil szervezetetekkel való együttműködés erősítését.
Benjamin Cardin, a Helsinki Bizottság demokrata párti elnöke azt mondta: aggodalomra ad okot Magyarországnak a helsinki alapelvek iránti kifogásolható elkötelezettsége, mint ahogy az is, hogy bár a magyar kormány nem támogatja a szélsőséges megnyilvánulásokat, Cardin szerint nem is határolódik el azoktól. Az Egyesült Államokban jelentős aggodalmat kelt a „német megszállás tervezett emlékműve”, „mert úgy tűnik, azt próbálják vele üzenni, hogy minden, ami Magyarországon a második világháború idején történt, a németek felelőssége volt. Közben azonban abban, ami történt, sok magyar is bűnrészes volt” – jelentette ki.
A republikánus párti John McCain szenátor inkább a demokrata jelöltek felkészültségét tesztelte. A tapasztalt kül- és biztonságpolitikai szakértő érdeklődésére kiderült, hogy a csütörtökön meghallgatott jelöltek közül – a bizottság előtt megjelent az Obama-kormányzat leendő izlandi és norvégiai nagykövete is – egyedül Bell járt már (tavaly márciusban) a reménybeli állomáshelyén. McCain kétszer is feltette neki azt a kérdést, hogy mik az amerikai politika prioritásai Magyarországon, mint ahogy arra is duplán kérdezett rá, hogy mit tenne másképp, mint hivatali elődje. Ezekre a felvetésekre Bell az általa korábban elmondottak parafrázisával válaszolt. Ugyanígy tett a szenátor azon kérdésére is, amely azt firtatta, hogy veszélyben van-e a demokrácia Magyarországon.
*