Válságban a német-amerikai kapcsolat

Több mint egy évtizede a legmélyebb válságba jutott Németország és az Egyesült Államok barátsága az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) leleplezett titkos adatgyűjtő tevékenysége miatt – mondta csütörtökön Berlinben Philipp Missfelder, a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának külpolitikai szóvivője, a transzatlanti kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánymegbízotti tisztség várományosa.

Az NSA–botrány hasonló bizalomvesztést okozott a német–amerikai kapcsolatban, mint amikor 2003-ban az akkori baloldali német kormány elutasította a részvételt az amerikai vezetésű iraki invázióban – mondta újságíróknak Missfelder, majd hozzátette: egy kapcsolat „boldog időszakokból és mélypontokból áll”, az NSA megfigyelési ügyei pedig új mélypontra juttatták a két ország barátságát. „A bizalmat újra fel kell építeni, de ez csak akkor sikerülhet, ha Amerika adott szava ér is valamit”. A politikus elmondta, hogy a WikiLeaks–iratokból és az NSA-tól kiszivárogtatott dokumentumokból kitűnik, hogy Washington nem tartja „lojális barátnak” Németországot.

A német kormány az egymás elleni titkosszolgálati tevékenység tiltásáról szóló megállapodás kidolgozását javasolta Washingtonnak tavaly a német politikusokat, köztük Angela Merkel kancellárt is érintő amerikai megfigyelési programok lelepleződése után. Az egyeztetés az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) fenntartásai miatt nehezen halad. Missfelder szerint szankcióra lesz szükség, ha a tárgyalások teljesen leállnak. Ebben az esetben fel kell függeszteni a Swift–egyezményt, az EU és az Egyesült Államok közötti banki adatcseréről szóló megállapodását. A transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásokat viszont nem szabad megszakítani. Ezzel „csak saját magunknak ártanánk” –mondta a CDU külpolitikusa.

Missfelder hansúlyozta, hogy az egymás elleni kémkedést tiltó – No Spy néven is emlegetett – egyezménynek feltétlenül tartalmaznia kell, hogy tilos megfigyelni, lehallgatni német politikusokat és újságírókat. Be kell vezetni azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kicserélik az elektronikus kommunikációról rögzített metaadatokat (vagyis „az adatok adatait”, amelyek azt mutatják, hogy ki mikor kivel közölt valamit elektronikus úton) – mondta Philipp Missfelder. Hozzátette: „egy megállapodás érjen legalább annyit, mint a papír, amelyre leírják”.