Én azt gondolom, hogy Martonyi János szavaira (...) hogy kiegyensúlyozott és korrekt kapcsolatokra törekszünk (Oroszországgal - a szerk.), ezek komoly kérdéseket vetnek fel majd mindannyiunk számára. Hiszen az Oroszországhoz való viszony történelmi aspektusokban nézve mindig értékválasztást is jelentett. Értékválasztást jelentett 1849-ben, 1918-19-ben, 1945-ben, 1958-ban, és az elmúlt 20 év során is. Aki Oroszországhoz közeledik, lehet, hogy gazdasági értelemben ennek a közeledésnek, ennek a korrekt kapcsolatnak győztese, nyertese, de fölad valamit a demokrácia, a szabadság, a szabadságjogok gyakorlása tekintetében.
Világos, hogy Magyarország katonai erőt, katonai támogatást, gazdasági támogatást, stratégiai támogatást és szövetségest nyerhet Oroszországban és Oroszországból. Egy dolog soha nem jön keletről: a keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát, szabadságjogokat soha nem fújtak.”