Nem adott interjút a Krónika című kolozsvári lapnak Szabó József Andor, a bukaresti nagykövetség mezőgazdasági attaséja a magyar állam erdélyi földvásárlási terveiről a bukaresti nagykövetség szerint.
A Szabó József Andorral készült interjút vasárnap, január 5-én a Mandiner is ismertette. A diplomata azt nyilatkozta a lapnak: „ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor egy olyan szerződést köthet a magyar állammal, melynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig”, majd ismertette a részleteket is.
Hasonló stratégia az erdőkkel kapcsolatban is létezik, de ezt az önkormányzatok találták ki. Szabó József Andor szerint nem félnek a diplomáciai háborútól, „ugyanis az uniós alapelvek egyértelműen támogatják a szabad tőkeáramlást, a szabad lakhely- és munkahelyválasztást. Ezt mindkét ország, Románia is, Magyarország is elfogadta, meghozta a maga földtörvényét, sőt azt is hozzátenném, hogy a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat.”
A Népszabadság megkereste a bukaresti nagykövetség mezőgazdasági attaséját, hogy részleteket kérjen a kormány erdélyi földvásárlási programjáról, de Szabó József Andor azt mondta, nem nyilatkozhat, és a nagykövethez irányította a lapot. Zákonyi Botond közölte: nem kommentálja a cikket, az attasé pedig nem is adott interjút a Krónikának. A nagykövetség ezért helyreigazítást kér a napilaptól. Zákonyi szerint egy marosvásárhelyi, zártkörű rendezvényen, még decemberben ötletként felmerült a földvásárlás, de ilyen kormányprogram nincs – írja a Népszabadság. A Krónika-interjút aláíró Szucher Ervin azonban ragaszkodik ahhoz, hogy volt interjú, és a Népszabadságnak le is játszotta telefonon a beszélgetés felvételét.
Egy „neve elhallgatását kérő, befolyásos erdélyi politikus” a baloldali napilapnak elmondta: folyamatosan zajlanak egyeztetések a magyarországi és az erdélyi magyar politikusok között a földek és erdők magyar kézben tartásáról, de erről nem kell nyíltan beszélni: „Egy ilyen nyilatkozat után szó sem lehet semmiféle állami földvásárlásról”.
A román parlament 2013 utolsó napjaiban fogadott el törvényt azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a külföldi magánszemélyek földvásárlási tilalmának január elsejei megszűnését. (Külföldiek eddig is vásárolhattak földet Romániában, ha azt jogi személyre telekkönyvezték.) Az új törvény szerint elővásárlási jog illeti meg a társtulajdonosokat, a bérlőket, majd sorrendben a szomszédos parcellák bérlőit, az illető településen gazdálkodókat és a román államot, amelyet ezekben az ügyletekben a kormányfőnek közvetlenül alárendelt hatóság fog képviselni.
A Krónikát a Transindex és az Átlátszó tényfeltáró cikke szerint az Udvarhelyi Híradó Kft adja ki, ami egyben öt regionális napilap, valamint az Erdélyi Napló hetilap és a Székelyhon.ro hírportál kiadója is egyben. Ez magyarázhatja, hgoy míg a Krónikán január 4-i dátummal jelent meg az interjú, addig a Székelyhon.ro-n január 3-ikival, mindkettőn az újságíró nevével, aki egyébként az impresszum tanulsága szerint a Krónika munkatársa.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
Mielőtt eluralkodna rajtunk a pánik, érdemes meghallgatni Tapolyai Emőkét.
Úgy látszik, Szerbiában továbbra sem lesz színes forradalom.
Andrzej Duda megérti Donald Trumpot.
