Jól járunk az EU-val

„Ment-e előrébb Európa szekere 2013-ban?

Visszakérdezhetek: merre van az előre? Előrébb ment-e az EU, vagy leállt? Fontos esemény volt Horvátország csatlakozása és a Montenegróval való tárgyalások elindulása. Az biztos, hogy a Bizottság tovább alkotta a szabályokat, de ezek majdnem kizárólag technikai, jogi témák voltak. Ezek persze komolyabb politikai következményekkel is járhatnak: vita van arról, hogy az egyik uniós országból a másikba vándorolt tömegeket hol számolják el az uniós statisztikákban. Ez nem csak technikai kérdés, hiszen európai parlamenti választási eredmények múlhatnak rajta. Az EU jelenlegi teljesítményéről úgy vélem, most már az EP-választásokig nem történik semmilyen komoly fejlemény. Kérdés, mi lesz utána: nem zárnék ki hosszabb távon egy uniós szerződésmódosítást, esetleg egy új szerződést, netán egy új konventet, ami Európa jövőbeli sorsáról dönthet. De ez bizonyára hosszú viták tárgya lesz majd.

Kilenc év után hogy látja: Magyarország az uniós csatlakozás nyertese vagy vesztese lett?

Még mindig jobb bent lenni, mint kint. Igaz viszont, hogy az EU átlagához, a Nyugat színvonalához nem tudtunk felzárkózni - ez a hazai tőke hiánya miatt alakulhatott ki; s azért, mert az EU rendszere mintha konzerválná az országok közötti különbségeket. Az imázsharcban Magyarország az elmúlt években nem volt túl sikeres, de az is igaz, az utóbbi hónapokban már javul a helyzet és csökken a nyomás hazánkon. Valamiért - talán az egymás után bekövetkező, jóval súlyosabb nemzetközi konfliktusok miatt - kezdenek leszállni Magyarországról. Ez persze nem jelenti azt, hogy vége lesz a vitáknak: az európai baloldal más téma híján bármikor újra belerúghat Magyarországba. Jó hír viszont, hogy a következő hét éves uniós költségvetéssel nagyon jól jártunk. Magyarország jól tárgyalt a költségvetésről, most már csak rajtunk fog múlni, hogyan tudjuk lehívni a rendelkezésre álló összegeket. Az Orbán-kormány 2010 után komoly  sikereket ért el a lehívások felgyorsításában. Ez a jövőben is folytatódhat.

2014-ben európai parlamenti és országgyűlési választások is lesznek Magyarországon. Hogyan látja az európai jobboldal és baloldal esélyeit?

Helyesnek tartom, hogy nem lesz egyszerre a két választás, így talán európai kérdésekre is koncentrálhatunk az EP-választások kampányában. Az EP-választások kapcsán úgy vélem: jelentősen megnövekedhet az EU-szkeptikusok száma az Európai Parlamentben. Ha netán blokkoló kisebbséget tudnának alkotni, akkor az azzal járhat, hogy az európai mérsékelt jobb- és baloldal közeledhet egymás felé. Ha így történne, akkor valószínűleg a Magyarországot érő támadások is elcsendesednének, hiszen az EU-szkeptikusok jóval nagyobb veszélyt jelentenek az Unió számára, mint Magyarország. Egy akadozó, s ezért marginalizálódó Európai Parlament esetén az európai állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács erősödhet meg. Azt viszont el kell kerülni, hogy újra az - esetleg az eurózóna tagállamaiból álló - mag-Európa eszméje erősödjön meg, amiből kimaradhatnának az eurót nem használó országok, mint hazánk, Csehország vagy Lengyelország.

Európában nő vagy magas szinten stagnál az EU-szkepticizmus, miközben Ukrajnában az EU-tagságért tüntetnek tömegek. Mit üzenne az ukránoknak?

Kitartást kívánok az ukrán népnek! Viktor Janukovics ukrán elnök esetében láthatóan nem működik az EU puha hatalma. Ő az oroszos megoldásokhoz szokhatott. Az ukrán tárgyalások elakadása az EU kudarca, bár legalább Moldovával és Grúziával tovább folynak a tárgyalások. Ugyanakkor az is igaz, az EU szebb kívülről, mint belülről, ezért lehet magas az európai szkeptikusok aránya is. De én nem vagyok EU-szkeptikus. Éppen ezért bizonyos vagyok benne: az európai út kedvezőbb, mint az orosz út. Az EU-ban autonómabb és cselekvőképesebb lehet egy nemzet, mint Oroszország szorító ölelésében.”