Kósa: Ne Strasbourg döntsön, hanem a Kúria!

A Kúria egyébként nem a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság, hanem a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság árfolyamkockázattal kapcsolatos döntésére vár. Kósa Lajos ezt kérdésünkre úgy kommentálta, hogy mindegyik európai bíróságot strasbourginak hívják a köznyelvben az egyszerűség kedvéért.

A jogegységi határozatban az árfolyam-különbözet és az egyoldalú szerződésmódosítások jogosságának kérdésében nem foglalt állást a legfőbb bírói testület, mivel egy ezzel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban az Európai Bíróság előtt, és a Kúria erre az ítéletre várt. Kósa szerint viszont ezt a kérdést a Kúria el tudta volna dönteni a magyar jogszabályok alapján is, hiszen az ügyben nincs olyan releváns nemzetközi szál, ami miatt az Európai Bírósághoz kellene fordulni. 

Felvetettük a Fidesz alelnökének: a Kúria egy fogyasztói szerződéseket szabályozó EU-s irányelv értelmezésével kapcsolatban fordult az Európai Bírósághoz, ráadásul devizaalapú hitelekről van szó. Kósa szerint azonban gyakorlatilag nem volt deviza a konstrukcióban, hiszen az ügyfelek forintban kapták és fizették vissza a hitelt, ezért a Kúriának mindenképp döntenie kellett volna az ügyben, mégpedig a magyar jog alapján, hiszen ezért fizetik a testületet az adófizetők.

Kósa hangsúlyozta: három kérdéskörből csak egyet döntött el a Kúria, és pont az árfolyamkockázat, illetve a tisztességtelen szerződési feltételek kérdésében „elkerülte a konfliktust”.