Ön legutóbb az ügyészséget bírálta élesen a Kuruc.info miatt. Mit nem csinál jól az ügyészség?
A Kuruc.info egy nyíltan és vállaltan náci nézeteket valló hírportál, amelyik egyébként pontosan tudja, hogy a működése törvénytelen, ezért is próbálja kijátszani a magyar jogszabályokat: külföldön működtetik a szervert, illetve például az impresszumban az egyértelmű jogszabályi kötelezettségük ellenére olyan elemi adatokat sem tüntetnek fel, hogy kik a szerkesztők. Ráadásul az is azt mutatja, hogy Magyarországon a jogszabályokat következmények nélkül ki lehet játszani, hogy ez a törvénytelenül működő portál egy óriásplakáton hirdethette magát.
Most szándékosan nem használok olyan jelzőket, amivel stílusvitát kelthetek, mert ezt a polémiát álvitának tartom, mindenesetre tudnék olvasmányosabban is fogalmazni, de most ezt nem teszem. Irodalmian szólva az a véleményem, hogy az arra illetékes állami szervek, jelesül az ügyészség részéről elfogadhatatlan az a tétlenség, hogy nem tud eredményesen fellépni az egyértelmű törvényi rendelkezések megsértőivel szemben; holott az ügyészségnek nem csak joga, de egyben kötelessége is, hogy fellépjen egy olyan portál ellen, amely – azon túl, hogy alapvető erkölcsi és morális értékek ellen követ el mindennap merényletet – nyilvánvalóan törvénytelenül működik. Kísérteties a hasonlóság a Magyar Gárdával kapcsolatos ügyészségi teszetoszasággal: a Magyar Gárda esetében is a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy jogellenes a működése. Aztán, mikor hosszú tétlenség után az ügyészség mégis elszánta magát, hogy a korábban is létező jogszabályok alapján fellépjen, akkor megszületett a döntés, amely a Magyar Gárda működésének végett vetett.
Nem csak Ön, mostanában Rogán Antal is tett megjegyzéseket folyamatban lévő perekkel kapcsolatban. Nem érzi problematikusnak, hogy politikusként beleszólnak az igazságszolgáltatás munkájába?
Magyarországon teljesen vakvágányon van a közbeszéd arról a kérdésről, hogy bárki, akár közéleti szereplő mikor lép át írott vagy íratlan szabályokat, mikor jogalkalmazó szervek döntéseit véleményezi. A magyar jogszabályok szerint a res judicata-t, az „ítélt dolgot”, vagyis a bíróság jogerős ítéletében foglaltakat igazságként kell elfogadni mindenkinek. Ez azt jelenti, hogy a jogerős bírósági ítéletek rendelkező részében foglaltakat nem lehet vitatni, de az indokolására ez már nem vonatkozik! Senki nem követ el jogi vagy erkölcsi vétséget, ha elmondja, hogy az indokolással egyetért vagy nem ért egyet, azzal pedig végképp nem követ el ilyesmit, ha olyan döntéseket bírál, amelyek kisebb-nagyobb, esetenként fényévnyi távolságban vannak egy jogerős ítélet rendelkező részétől. Sok jogalkalmazói döntés tartozik ide, például az ügyészi döntések is. Hogy ezekről ne mondhatna bárki nyugodtan akár kritikus véleményt, az finoman fogalmazva is badarság. Rogán úr egy bírói végzést kifogásolt Rezesová házi őrizetbe helyezésével kapcsolatban. Ez szíve joga. Csak a jogerős ítélet rendelkező része az, amit igazságnak kell elfogadni és nem vitatható.