Szigorítanák a horvátok a kisebbségi nyelvhasználatot

Jelenleg 30 százalékos kisebbségi arány szükséges ahhoz Horvátországban, hogy egy településen az adott kisebbség tagjai élhessenek nyelvhasználati jogukkal, azonban népszavazást fognak tartani arról, hogy ez az arány 50 százalékra emelkedjen. Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet a horvát köztévében kijelentette: ez az intézkedés visszalépést jelentene a korábbi helyzethez képest, és Horvátország nemzetközi kötelezettségeivel is ellentétes.

Iván Gábor szerint nehéz lenne elfogadni, hogy például Hercegszőllős (Knezevi Vinogradi) járásban – ahol a magyarok aránya meghaladja a 30 százalékot – megváltozzanak a nyelvhasználat eddigi szabályai. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a magyar jogszabályok szerint a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvhasználati jogai már azokon a településeken is érvényesülnek, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot. Magyarországon több mint 50 olyan település van, ahol magyar és horvát nyelvű feliratok is találhatók – emelte ki Iván Gábor. 

A nyelvhasználatról szóló népszavazást egy, a vukovári horvátok jogainak védelmében alakult, és a szerb kisebbség ellen fellépő szervezet kezdeményezte. A referendummal azt szeretnék elérni, hogy a kelet-horvátországi Vukováron ne lehessen cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat kihelyezni. A kétnyelvű feliratok elleni tiltakozások még a nyáron kezdődtek a városban, a kihelyezett táblákat többször is leszerelték. A tiltakozók azt sérelmezték, hogy a cirill betűs feliratok a délszláv háborúk (1991-1995) pusztításaira emlékeztetik őket. Az alkotmány azonban jelenleg lehetővé teszi a táblák kihelyezését, mert Vukováron a szerb kisebbség aránya meghaladja a 33 százalékot. 

A köztévének nyilatkozó más diplomaták is arra figyelmeztettek, hogy a kezdeményezés sikere esetén nemcsak a szerb kisebbség jogai sérülnének, a szabályozás ugyanis a többi nemzetiségre is vonatkozna, így a Horvátországban élő magyar, cseh és szlovák közösség jogai is csorbulnának. A Vecernji List című horvát napilap hétfőn diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy a kisebbségi jogok sérülése mellett Horvátország figyelmen kívül hagyná például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját is.