A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyilvánosságra hozta az átláthatósági nyilatkozatot vissza nem küldő cégek listáját. Az érintett 700-750 cégnek vissza kell fizetnie az összesen 50 milliárd forintnyi támogatást.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta: az ügynökség honlapjára felkerült minden olyan cég és egyéb szervezet, amely harmadik felszólításra is elmulasztotta a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését. Ismertetése szerint 800 projekttel kapcsolatban mintegy 700-750 cég és civil szervezet szerepel a listán. A mulasztások esetében az NFÜ kivétel nélkül megkezdi az úgynevezett elállási folyamatot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalt tájékoztatási kötelezettségüknek eleget nem tevők, elvesztik a korábban számukra megítélt támogatást - tette hozzá. A helyettes államtitkár elmondta: az elállási eljárással jelenleg érintett cégek által elnyert projektek összértéke 50 milliárd forint.
Közölte azt is, ha az érintettek hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy megküldték a nyilatkozatot, de az valamilyen adminisztrációs hiba miatt nem jutott el az NFÜ-höz, akkor mentesülnek a szankció alól. Csepreghy Nándor arról is beszámolt, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, az NFÜ-t vezető kormánybiztos hétfőn Brüsszelbe utazik és találkozik Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal. A megbeszélés témája, milyen további intézkedéseket lehet tenni annak érdekében, hogy Magyarországnak ne kelljen forrásvesztéssel számolnia. Lázár János korábban azt mondta, hogy a hétfői tárgyaláson a 2014-20 közötti hétezer milliárd forint elköltésének technikáját, módját és intézményrendszerét tekintik át.
Lázár János augusztus 12-én jelentette be: a kormány sürgős akciótervet dolgoz ki a 2007-2013-as uniós időszak forrásvesztésének megelőzésére, miután az EU az időszak 15 magyar operatív programjából 13-at nem finanszíroz. Ezt követően a politikus szeptember 9-én megállapodott Johannes Hahnnal: Magyarország elfogadta az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint. A sikeres tárgyalások eredményeként szeptemberben feloldották ezen programok felfüggesztését és az Európai Bizottság megkezdte a korábban visszatartott számlák kifizetését.
Az NFÜ 2013 szeptemberében visszamenőleges vizsgálatot indított el, hogy tiszta helyzetet teremtsen, és láthatóvá tegye, hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeként keletkezett jövedelem után a támogatást elnyert cégek és civil szervezetek. Az elmúlt másfél hónapban több mint 46 ezer cégnek és civil szervezetnek küldték el az új átláthatósági nyilatkozatot. A lista az NFÜ honlapján a mindenki számára hozzáférhető.
(A linket az MTI adta meg, de valamiért nem működik. Amint találunk működő linket, ki fogjuk cserélni.)
A háborúpárti európai vezetők gyanúsan hallgatnak az ukrán korrupció ügyében. Brüsszelben tudják, hogy nagy a baj, de hallani sem akarnak a korrupt ukrán kormánynak szánt források megvonásáról.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Komoly politikai viták vezettek idáig.
Az euroszkepticizmus minden eddiginél jobban terjed, egyre többen fordulnak el az EU-tól.
Nem különösebben foglalkoztatta a miniszterelnököt a Tisza Párt.
Tineke Strik sürgette az EU-t, hogy lépjen fel keményebben Budapesttel szemben.
A közgazdász egyértelműen cáfolta Magyar Péter korábbi állítását, miszerint az ellenzéki pártnak nincsenek adóemelési tervei.
„Jön a kegyetlen valóság.”
