150 nappal a kormányváltás előtt

„Barátaim! Kormányváltók!

Sokan nem akarták, hogy túléljük az első évet. El is követtek mindent, hogy ne éljük túl. Nem kíméltek se pénzt, se energiát. Persze nem az ő pénzük volt, közpénz. Volt itt lejárató kampány, voltak kirendelt közmunkások tüntetni, voltak megafonos gágogók, és persze volt választási csalás. Sőt, barátaim, október 23-án Magyarország miniszterelnöke egyenesen odáig ment, hogy megpróbált minket kirekeszteni a nemzetből. Mindenkit, aki nincs vele. Lám, ő az elődeinél is messzebbre jutott. Azt mondja, aki nincs vele, az nem csak ellene van, az nincs is ebben az országban. Az már magyar sem lehet. Ő kirekesztene, kizárna, hazaárulással vádolna mindannyiunkat.

De mi erre sok tízezren az elmúlt napokban csendesen csak annyit mondtunk: Viktor, magyarok vagyunk, de nem fideszesek. Magyarok vagyunk, de nem fideszesek, és nem is garázdák. Nem hátrálunk meg, itt vagyunk, és itt is maradunk. Ez a mi hazánk is, és nem adjuk el sem másoknak, és nem adjuk át csak neked. Mi maradunk, de neked menned kell.
Barátaim! Ma már sokkal többen akarják azt, hogy a kormány menjen, mint hogy maradjon. De közben látnunk kell azt is, és nem hazudjunk magunknak, sokakban haloványabb a remény, hogy a kormányváltás sikerülhet. Ebben nekünk is van felelősségünk. Nekem is. Már csak azért is, mert sokan voltak, akik bíztak benne: mostanára már elég erősek leszünk ahhoz, hogy akár holnap leváltsuk a Fideszt. Persze azok is csalódtak, akik azt akarták, hogy végünk legyen. De ettől még nyugodtan alszom. Ma nem vagyunk olyan jó kondícióban, mint egy éve szerettük volna, de sokkal erősebbek vagyunk, mint azt az ellenfeleink kívánták. Ez a helyzet 150 nappal a választások előtt.

Ezzel kapcsolatban egy fontos üzenetem van nektek is, és azoknak is, akiknek ez rossz hír: képesek vagyunk rá, meg fogjuk csinálni!

Van még rá még 150 napunk. És higgyétek el, ez a 150 nap elegendő arra, hogy sikerre vigyük a többség akaratát. 150 fontos napunk maradt arra, hogy napról napra, óráról órára, házról házra, telefonhívásról telefonhívásra egyre több embert győzzünk meg. Győzzük meg őket arról, hogy ne csak legyintsenek, ne adják föl, hogy ne maradjanak otthon! A szavazataikkal igenis véget tudnak vetni ennek a rémálomnak. Két X – ennyi az egész. Az egyikkel elküldjük Orbánt, a másikkal jövőt választunk magunknak. Hát küldjük el a múltat, és kezdjük el a jövőt! Együtt megcsináljuk!
Barátaim! Tudjátok, mi az az erő, amivel szemben tehetetlen a világ minden rezsimje, még az Orbán-rezsim is? A remény. Ne hagyjátok, hogy elvegyék tőletek! Mert ha tőletek elveszik a reményt, akkor az elveszik milliók számára is. A kormányváltás karnyújtásnyira van. Orbán Viktor már megbukott, csak le kell váltani.

Mondom: az ország többsége kormányváltást akar. Ám vannak a kormányváltók között sokan, akik még nem döntötték el, kit válasszanak helyette. Kit válasszanak, ha nem kérnek az elmúlt 8 évből sem, és pláne nem az elmúlt négyből. A sajtóban őket szokás bizonytalannak nevezni. Pedig két dologban nagyon is bizonyosak. Egy: el akarják küldeni Orbán Viktort, be akarják csapni mögötte az ajtót. Kettő: nem akarják azt sem, hogy az ablakon meg visszamásszon az a politika, amitől Magyarország összességében már több mint egy évtizede szenved. Ezeket a polgárokat nekünk kell elvinni szavazni. Nekünk, az Együtt-PM Szövetségnek, mert másnak erre már nincs esélye. Nem az most a feladvány, hogy ki tud »kormányváltóbbnak« mutatkozni a kormányváltóknál. Ez nem hangerő, és nem hőfok kérdése. Csak annak a kérdése, hogy ki tud új szavazókat meggyőzni. Meggyőzni arról, hogy ne otthon szorítsanak a kormányváltásért, hanem a szavazófülkében tegyenek érte.

Aki ma valóban kormányt akar váltani, annak a bizonytalanokat kell megszólítania. Aki persze csak a parlamentbe akar jutni, aki már nem 2014-re gyúr, annak elég újraosztani a meglévő bizonyos szavazókat. Akár a biztos szavazók elbizonytalanítása árán is. Aki kormányt akar váltani, az most a bizalmat építi az ellenzéki oldalon, és a bizonytalanok körében is. Tudjátok barátaim, annak idején, amikor focicsapatban játszottam gyerekként, és valaki jelentkezett a csapatba, hogy ő csatár szeretne lenni, akkor az első kérdés, amit kapusként mindig feltettem neki, hogy: „Oké, de tudod-e mi a különbség a gól és az öngól között?” Ezt tisztáznunk kell, mert akkor van bizalom a csapatban.

A bizonytalannak tekintett magyar szavazók ma ránk tekintenek, tőlünk várják a megoldást. Ha valakitől várják, akkor annak az a dolga, a felelőssége, hogy meggyőzze őket. Ez a mi felelősségünk, ez a mi küldetésünk, ez a mi erőnk.

Barátaim! Ez a lényeg! Magyarországon ma egy új ellenzéki erőre van szükség ahhoz, hogy ezeknek a polgároknak is hitet és reményt adjon. Egy új ellenzéki erőre vár a feladat, hogy véget vessen Orbán Viktor uralkodásának. És véget vessen az orbánizmus elmúlt másfél évtizedének. Márpedig 2010 tavasza óta egyetlenegy ilyen erő jelent meg a magyar közéletben. Egyetlenegy. Ti vagytok azok. Mi vagyunk azok, az Együtt-PM Szövetség, a kormányváltók új ereje.

Közte a Szolidaritás Mozgalom pártja is vagyunk. Azoké, akik elsőként szálltak szembe az Orbán-rezsimmel. Akik három éve hóban, fagyban, tűző napon kinn vannak az utcákon, a tereken. Ha kell, ételt osztanak, ha kell, szórólapoznak. Ha kell, aláírást gyűjtenek az egykulcsos adó ellen. Tapsoljuk meg őket!

És persze mi vagyunk a millások pártja is. Az éveken át lesajnált és elárult civileké. Akik egy végiggürizett munkanap után még azért túlóráznak, hogy mások jogait védjék, vagy hogy a közpénzek lenyúlása ellen tüntessenek. Tapsoljuk meg őket is!

És persze mi vagyunk a haza és a haladás pártja is. A kormányzati tapasztalat és a fiatal szakemberek százainak csapata. Akik éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy pontos útitervünk legyen Magyarország rendbetételéhez. Forintra, fillérre kiszámolt tervünk Magyarország megújítására. Mert ez kell ahhoz, hogy Magyarországot végre rendbe tegyük. Tapsoljuk meg őket is!
És mi vagyunk a PM-esek pártja is. Akik nem érték be azzal, hogy csupán jelszó maradjon az, hogy lehet más a politika. Akik a szövetségünket egy modern zöld politikával gazdagították. Ők a magyar politika új nemzedéke. Tapsoljuk meg őket is!

És folytathatnám a sort. Tudjátok, mit? Meg is teszem! Mert nem csak szervezetekről és pártokról szól a mi szövetségünk. Mi vagyunk a teket melindák pártja. Mi vagyunk a teket melindák pártja, akik a csalókkal szemben is sportszerűen és bátran küzdenek. És mi vagyunk a bod tamások pártja, akik akkor is kiállnak az elveik mellett, ha a hatalom utánuk nyúl, és kirúgatja őket az állásukból. És mi vagyunk a szalóczy gézák pártja, aki egykor nagyvállalatot irányított, ma meg kinn az utcán és a kis falvakban tesz a szolidaritásért és a nyomor felszámolásáért. És mi vagyunk a bátyai edinák pártja, aki azt mondta: „a politika beleszólt az életembe, most én fogok beleszólni a politikába.” Hát ezért Együtt a nevünk.

Ez a sokszínű szövetség, amit mi alkotunk, maga is tagja lett egy még szélesebb szövetségnek. Megértttük a csapdát, amelyet Orbán Viktor a választók elé állított, és szövetséget, együttműködési megállapodást kötöttünk a megújuló Magyar Szocialista Párttal. Kettőnk összefogása adja majd a kormányváltók szövetségét. Együtt megoldást kínálunk a hagyományos baloldali szavazóknak, és a korábbi, eddigi, vagy mai bizonytalanoknak is. Az új kormányváltóknak is. Ma egyes egyedül erre a politikai szövetségre igaz az, hogy az 1+1 az több, mint 2. Márpedig barátaim, a győzelemhez ez kell. Mindenki más beszél az összefogásról, de mi v agyunk az egyetlen erő, amely egy év alatt ezt meg is csinálta. Mindenki csak beszél róla, mi pedig megcsináljuk. Ígérem, együtt megcsináljuk.
Barátaim! Kormányváltók! Most akkor beszéljünk arról, hogy hogyan is lehet megnyerni ezt a 2014-es választást! Hogy lehet megnyerni akkor is, ha Orbán rezsihazugsággal próbálja elfeledtetni az emberekkel, hogy rosszabbul élnek, mint három éve. Akkor is ha osztogat, mielőtt újra fosztogatni kezdene. Elmondom, mivel lehet megnyerni. Azzal, ha népszavazássá tesszük. Ha 2014-ben Magyarország tudja majd, hogy a jövőjéről tartunk népszavazást. Népszavazás lesz arról, hogy Félázsiát választjuk, vagy Európát. Népszavazás arról, hogy az állandó harcot, a polgárháborús uszítást választjuk, vagy a békés építkezést, egy új kiegyezést. Népszavazás lesz arról, hogy a gyarapodást választjuk, vagy a folytatódó elszegényedést. Népszavazás arról, hogy Magyarországon újra a szolidaritás legyen az úr, vagy az új földesurak törvénybe véshessék ismét az első éjszaka jogát. Már készülnek rá…

Mert barátaim, ne vegye be senki a jó király és a rossz tanácsadók meséjét! Orbán Viktor egy személyben felelős azért, ami történik. Nem kenheti másra, és ma már a hívei sem tehetik. Hiszen minden hatalmat a maga kezébe vett. Sem a pártjában, sem az országban nem tűrt sem ellensúlyt, sem féket a hatalmával szemben. Már Európából is elég nehezen tűri. Ne legyen hát illúziója senkinek! Nem volna nélküle sem trafikmutyi, sem földrablás. Nem lehetne nélküle Magyarország egyik leggazdagabb embere Mészáros Lőrinc. És nem lehetne nélküle se 85 milliárdos stadionépítési program, se felcsúti kisvasút, se bajai csalás. Mindez pedig azt jelenti barátaim: vele nem lehet normális Magyarország. Csak nélküle. Ezt kell tehát elmondanunk a rezsim minden kárvallottjának. Kormányváltó szövetségünk vezetőjeként ezt kérem és ezt várom mindannyiótoktól. Ha hazamentek a választókerületetekbe, mondjátok el és bizonyítsátok be mindenkinek, a barátaitoknak, a választóitoknak, a szomszédotoknak: Orbán Viktor személyesen felelős azért, hogy rosszabbul élnek, mint négy éve. Mondjátok el, hogy senki se maradjon otthon, akit átvert, megalázott és elárult ez a rezsim. Magyarországon ugyanis ők a többség. Úgy igazságos hát, ha ők lesznek többségben a szavazófülkében is.

Barátaim! Nem elég megmondani, hogy mi ne legyen. Nekünk meg kell mondani azt is, hogy mi legyen helyette. Az Orbánról szóló népszavazás akkor lehet sikeres, ha világosan elmondjuk mindenkinek, hogy mi jön majd a rombolás után. A mi politikánk közös nevezőkre épül: haza, haladás, szolidaritás és Európa. A mi politikánk az új kiegyezés politikája. A polgárháború lezárása, az új békeidők elkezdése. Van, aki ezt a mondatot félreérti, és van, aki szándékosan félremagyarázza néha. Elmondom hát újra lassan, hogy az is megértse, aki szándékosan nem akarja: Orbán Viktorral, Simicska Lajossal, a rezsim főkolomposaival nincs kiegyezés. Politikai felelősséggel tartoznak minimum azért, amit tettek.

A mesterségesen megosztott, kettészakított országot viszont a kormányváltás után újra egyesítenünk kell. Összeforrasztani közös célok mentén, ami összetartozik: a nemzetet. Kormányokon átívelően, a gyermekeinkért és a jövőnkért. Mi az Együtt-PM-ben ezt kínáljuk Magyarországnak. Ezt az együttműködést kereső, nyugatias, polgári politikát. Megoldást a törekvő polgároknak. Azoknak, akik inkább lemondanak a nyaralásról azért, hogy a lányuk egyetemre járhasson. Akik inkább félretesznek holnapra, mint felélik a mát. Annak a roma kislánynak, akivel másfél éve Hejőkeresztúron találkoztam, és azt mondta nekem: „Miniszterelnök úr! Mi hatan alszunk egy szobában, de én kitűnő vagyok, és egyetemre fogok menni.” Neki, és annak a pedagógusnak, aki különórákat ad azért, hogy a saját gyerekeinek meg tudja fizetni a különórákat. Meg annak, aki 5-kor kel, és zötyög a villamoson. Aki éjjel tanul, és fáj a szeme, és a fáradtságtól a könnye kicsordul. Meg annak, aki hajtja magát. Aki embert gyógyít, gyereket tanít, és este fáradtan várja az álmait. Ismerős, ugye? LGT. Mintha a normális Magyarország himnusza lenne. Dúdoljátok ezt az indulót gyakran, mert azokról szól, akik a mi politikánk középpontjában állnak! Ők a mi hőseink, a törekvő polgárok. Mert nem csak az a polgár, nem csak az a középosztálybeli, akit Orbán adórendszere támogat: a felső 10 százalék. Ők is. De azok is, akik végre szeretnének felemelkedni. A gyermekeik nemzedékén keresztül, ha nekik már nem sikerül. Végre gyökeret akarnak verni a középosztályban. Ők is a mi törekvő polgáraink. Azok is, akiknek elegük van abból, hogy az életük nem a gyarapodásról szól, hanem a lecsúszással szembeni szüntelen, egyre elkeseredettebb, egyre reménytelenebb küzdelemről. És végül azok is, akik kikérik maguknak, hogy a politika ügyeletes bűnbakként tekint rájuk. Akik sikeresek, de tisztességesek. Akik készek visszaadni valamit az országnak, amitől olyan sokat kaptak. Ők mindannyian a törekvő polgárok, akiknek erejével Magyarország újra kimászhat a gödörből, mint annyiszor megtette már a történelmünkben. És nekik olyan kormány kell, amely a sok egyéni törekvést végre képes egy emelkedő országgá formálni. Olyan kormány, amely tudja a helyét és a dolgát. Tudja, hogy egy ország csak akkor lehet erős, ha a polgárai erősek. Ilyen kormányra, ilyen kormányzásra van szükség. Olyanra, amely Magyarországon végre ismét a törekvő polgárokat állítja a megbecsülés középpontjába.

Barátaim! Kormányváltók!

Tudjuk jól, hogy van legalább két dolog, amely nem tűr halasztást. Ha programban gondolkozunk, akkor két dolgot mindenképpen azonnal meg kell csinálnunk. Rendbe kell tennünk a gazdaságot, és meg kell javítanunk a magyar oktatási rendszert. Ez a dolgunk. Egyebek mellett erre ad programot Magyarországnak az Együtt-PM Szövetség. Vegyük sorra!

A gazdaság. A gazdaság nem elvont dolog, hanem maga a hétköznapi valóság. Az, aminek Orbán olyan szívesen fordít hátat. A gazdaság a közös álmaink fedezete. A törekvő gazdaság teret nyit minden törekvő polgárnak. A zsugorodó gazdaság pedig, ahogy látjuk, elveszi a reményt. A tönkretett gazdaság a gyenge forint, a külföldön dolgozó gyerek, meg a lecsúszás veszélye szebb napokat látott családok millióinak. És a tönkretett gazdaság az egykulcsos adó, amely 50 ezer munkahelyet számolt fel csak az elmúlt 3 évben. Többet, mint amennyit Orbán Viktor valaha is teremtett. A lecsúszó gazdaság megállítása, megfordítása érdekében hirdettünk adórendszerváltást, és ezért kezdtünk aláírásgyűjtésbe az igazságtalan, munkahelyellenes egykulcsos adó ellen. És egy igazságos, munkahelyteremtő adórendszerváltás mellett. Írassátok alá minél több választóval ti is!

Oktatás. A nagyképű kontárság, a pökhendi ostobaság miatt a botrányoknak az oktatásban se vége, se hossza. A múlt héten egy lakossági fórumon panaszkodott nekem valaki, hogy a gyereknek még most is hiányzik a tankönyve, pedig már novembert írunk. Kioktatott oktatók, aggódó szülők, működési gondok, totális káosz, és ezért széteső jövő. És mindennek eredményeként lemaradó gyerekek és lemaradó Magyarország. Ezért mondom azt, hogy amit ez a rezsim az oktatással művel, az több, mint egyszerű alkalmatlanság. Az a jövőnk, a gyermekeink elárulása. Erkölcsi bűn Magyarország jövője ellen. Ezt rendbe tenni a legfontosabb dolgunk. Nekünk kell helyreállítani a tanárok megbecsülését, visszaadnunk a szülők reményét. A diákok hitét, hogy itthon is megszerezhető a boldoguláshoz szükséges tudás. Hogy nem kell sem hazát, sem szívet cserélniük, ha nem akarnak a kilátástalanságban élni. Az esélyt adó magyar oktatáshoz Orbánnak mennie kell, és nekünk kell jönnünk.

Barátaim! Mi közös nevezőt kínálunk minden olyan magyarnak, aki a nagy szavak helyett a működő megoldásokban hisz. Aki nem mások ellenében szereti a hazáját. Mi nem ígérünk tejjel-mézzel folyó Kánaánt, mi nem csak azt mondjuk, amit az emberek hallani szeretnének. Viszont mindig készek vagyunk megtenni, amit a nemzet jövője érdekében meg kell tenni. Akkor is, ha ki kell mondanunk, hogy ez fájni fog. Fájni fog, de azért, hogy utána lényegesen jobb legyen. Mi működő és együttműködő Magyarországot akarunk. Munkát, amely minden törekvő honfitársunknak esélyt kínál a tisztes polgári létre. Mi Magyarországot újra normális országgá tesszük, ahol az is otthon érzi magát, aki nem a győztes pártra szavazott. Ahol az életben nem a politika a legfontosabb, hanem az esély a boldogulásra.

Barátaim! Így állunk hát 150 nappal a választások előtt. 150 nappal a kormányváltás előtt. Készen a kormányzásra, de még csak félkészen a győzelemre. A másik felét a következő 150 napban kell majd hozzátennünk. Neked, és neked, és nekem, és mindannyiunknak. Most nem lehetsz sem fáradt, sem kishitű, sem csupán néző. Nem ülhetsz föl a zsűribe. Ne csak reméld, csináld is a kormányváltást. Mert a te életed a tét. A te munkád, a te nyugdíjad. A te gyereked, a te jövőd, a te országod. A te hazád. A te felelősséged! Így van, barátaim. A te felelősséged, a tiéd, a tiéd, a tiéd, az enyém, és mindannyiunké.

Egyenként elbuknánk, de együtt győzni fogunk!”

(Bajnai Gordon beszéde az Együtt-PM jelöltbemutató gyűlésén)