Meddig tartson a közös Európa? Vita a kontinens jövőjéről

„– Miniszter úr, Britanniának az elmúlt minimum ötszáz évben ugyanaz volt a külpolitikai célja: megakadályozni Európa egységét. Ebből a célból a hollandokkal harcoltunk a spanyolok ellen, a németekkel a franciák ellen, a franciákkal és az olaszokkal a németek ellen, és a franciákkal a németek és az olaszok ellen. Ossz meg és uralkodj, ennyi. Miért kellene ezen változtatnunk, amikor annyira bevált? – Ez mind régi történelem, ugye? – Igen, és ez a mostani politikánk is. Meg kell törnünk az Európai Gazdasági Közösséget, tehát be kell lépnünk. Megpróbáltuk kívülről felbomlasztani, de ez nem működött. Most, hogy bent vagyunk, a németeket a franciák, a franciákat az olaszok, az olaszokat a hollandok ellen ugraszthatjuk. A Külügy nagyon élvezi a helyzetet: olyan mint a régi szép időkben.” 

Ezzel a Yes, Minister sorozatból való párbeszéddel vezette be a moderátor, Baranyi Márton a Schöpflin György fideszes néppárti EP-képviselő és John O' Sullivan, angol író, újságíró és szerkesztő, Margaret Thatcher brit miniszterelnök egykori tanácsadója vitáját Európa jelenéről és jövőjéről. A Nagy-Britanniában felnőtt és az ottani egyetemi körökben évtizedeket dolgozó Schöpflin és a világlátott O'Sullivan beszélgetése során ide-oda ugráltunk térben és időben, körbejárván az európai integráció forró kérdéseit.

Schöpflin négy Európája

„Négy Európát tudok megkülönböztetni, amelyek egymással versenyeznek” – kezdett bele elméletének kifejtésébe a munkássága során mindvégig leginkább európai kérdésekkel foglalkozó Schöpflin György. Szerinte van egy technokrata Európa. Ez a brüsszeli Bizottság, az európai szervezetek és az azokkal kapcsolatban lévő tudományos, üzleti, hivatali körök bürokratikus, valódi víziók és elképzelések nélküli hálózata. „Nincs valódi politikai koncepciójuk, és csekély a politikai legitimációjuk is” – mondta róluk az EP-képviselő. A második csoport az emberi jogok Európája. „Ez a baloldal Európája, az én gyerekkorom óta jelentősen átalakult baloldalé.” Az emberi jogokat mindenek fölé helyező körök szerint egyedül a liberális demokrácia elfogadható, bármilyen más elképzelés, például a kereszténydemokrácia már nem. „Ez egy ideológia-vezérelt csoportosulás, akiket valójában nem is nagyon érdekel a nép. Szerintük, aki a nép hangja felé nyitott, az populista.” Schöpflin úgy fogalmazott: őket az elmélet és nem a valóság érdekli. Átdefiniálnák a valóságot, és világképükből kizárják a széles tömegeket. „Szerintem a demokrácia a legszélesebb népességen alapszik, s akik ezt kizárják, azok nem demokratikusak.” Schöpflin György szerint a harmadik Európa az „anti-Európa”, a radikális jobboldal és baloldal, a populisták Európája, szélsőjobbtól az antiglobalista, piacellenes szélsőbalig. „Egy francia EP-képviselő azt mondta egyszer nekem: az extrémek találkoznak” – mondta Schöpflin, utalva arra, hogy a politikai paletta két szélső vége valójában igen gyakran összeér, és még az Európai Parlamentben is előfordul, hogy együtt szavaznak. Schöpflin elitellenes, Brüsszel-ellenes és bevándorlás-ellenes erőkként jellemezte őket.

A politikus végül az „egyenlőség Európája” nevet adta a negyedik csoportnak: „hozzám ez áll a legközelebb” – tette hozzá. E felfogás szerint az EU fontos, mint konfliktuskezelő rendszer, ami a világháború óta sok évtizedes békét hozott a kontinensnek. Ugyanakkor az Európai Unió jelenleg egyrészt akadozik, másrészt pedig egyre inkább bele akar avatkozni a tagállamok belső ügyeibe. „Ez egy különös kontinens, egyre több országgal és uniós tagállammal. Az európai integráció nem oldotta meg rosszul a '45 utáni feszültségeket, de egyre erősödnek a kelet-nyugati, észak-déli törésvonnalak, ahogy a nagy és kis tagállamok közötti nézeteltérések is sokasodnak.” Schöpflin szerint még mindig érződik a kelet-európai tagállamok másodrendűsége: „Amikor 2004-ben Brüsszelbe érkeztem, optimista voltam: kompország révbe ér, gondoltam. De még mindig junior tagnak tartanak minket, külsősöknek, komolytalanoknak. Kulturálisan még nem vagyunk integrálva.” Az EP-képviselő szerint a Süddeutsche Zeitung magyar EU-elnökség kezdetére időzített karikatúrája is ezt jelképezi, amikor szőrös ősemberként ábrázolta az elnökségre készülő Magyarországot.

O'Sullivan: extrém krízis az euróválság