Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

A kisebbségi jogok megsértése vagy a jogvédelem már elért szintjének csökkentése nem az adott állam belügye.
„A Menet és a szimpátiatüntetések támogatásával szemben több kritika is megfogalmazódott. Volt, aki a román belügyekbe való beavatkozásnak minősítette azt, hogy magyarországi pártok véleményt nyilvánítanak egy Erdélyt érintő ügyben. Mások szerint a székelyföldi önkormányzat támogatása egy nacionalista elhajlás, a Fidesz kottájából való éneklés. Többek szerint a demonstráció támogatását csak napi politikai számításból vállalta fel az Együtt. Végül olyan kritika is elhangzott, hogy maga a cél támogatható, de mivel CÖF-ösök, jobbikosok és Bayer Zsolt is az ügy mellé álltak, ez diszkreditálta az egész rendezvényt.
1. A kisebbségi jogok megsértése vagy a jogvédelem már elért szintjének csökkentése nem az adott állam belügye.
Az egyéni és a kollektív kisebbségi jogok éppúgy emberi jogok, mint ahogy a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a vallásszabadság is az. Az emberi jogok pedig az európai alkotmányos hagyományok szerint mindenkit megilletnek, azt nem egy-egy állam osztja kénye-kedve szerint az alattvalóinak. Ezt a tételt az elvek szintjén még a szocialista országok is elfogadták a Helsinki Záróokmány aláírásával. A nemzetközi közösségnek és ennek részeként az anyaországoknak igenis joguk és felelősségük van abban, hogy a kisebbségi jogok betartásáért fellépjenek. Ezt a jogot ugyan például Ceaușescu és Milošević kétségbe vonta, aligha őket kell a magyar progressziónak példaképül választania. Szerte Európában az anyaországok rendre fellépnek a határaikon kívül élő nemzeti kisebbségeik jogainak védelmében, elég például arra gondolnunk, hogy a Dél-Tirol számára biztosított autonómia aligha jöhetett volna létre, ha a helyi osztrák közösség törekvéseit Ausztria nem támogatja minden erejével.
Az általános nemzetközi emberi jogi kötelezettségeken túl konkrét cselekvési alapot teremt az is, hogy Románia Magyarországgal szemben az 1996-os alapszerződésben kötelezettséget vállalt a kisebbségi jogok biztosítására, így a szerződés 15. cikkében külön arra is, hogy a közigazgatási határokat nem módosítja úgy, hogy az etnikai arányokat a kisebbségek számára kedvezőtlenül változtassa meg. Az alapszerződések egyik vívmánya pont az volt, hogy az efféle ügyeket a magyarországi politikai érdeklődés legitim tárgyává tette.
Magyarországnak és ezáltal a magyarországi politikai szervezeteknek tehát a nemzetközi jog által biztosított lehetőségük van arra, hogy Románián a kisebbségi jogok betartását számon kérjék. Ebben pedig nem lehet kettős mércét alkalmazni. Ha elfogadhatatlan az, hogy Orbán Viktor a magyar belügyekbe való beavatkozás elutasításával próbálja meg hárítani a nemzetközi közösségnek a magyarországi emberi jogi helyzetet érintő kritikáját, akkor nem lehet román belügynek minősíteni az erdélyi magyar kisebbség jogainak tervezett korlátozását sem. Az emberi jogok védelmének azonos követelményét jelenítették meg ezért azok a magyar fiatalok is, akik tavasszal a negyedik alkotmánymódosítás ellen éppúgy tüntettek, mint ma a székely önkormányzat mellett.
Természetesen nagy körültekintéssel kell eljárni minden, a szomszédos államokkal szembeni bírálat során, mivel az könnyen visszaüthet: lehet, hogy egy keményebb anyaországi fellépés éppen ellentétes hatást ér el a szomszédos államban élő magyarokra nézve. Magyarország nem játszhat a határon túli magyar közösségek sorsával, ezért támogatását akkor és olyan módon kell megadnia, ahogy azt az ott élő közösségek igénylik. Jelen esetben gyakorlatilag minden romániai magyar szervezet, köztük a kisebbségi jogok érvényesülésében igen komoly eredményeket elérő RMDSZ is támogatta a Székelyek Nagy Menetelését, ezért az anyaországnak (ennek részeként pedig a politikai szervezeteknek) morális kötelessége volt, hogy éljen a nemzetközi jog adta lehetőségeivel, és minden súlyával odaálljon a kisebbségi jogok megsértésével szembeni tiltakozás mögé.”