Miért nem érdekli a közélet a fiatalokat?

A Political Capital konferenciáján az ifjú kereszténydemokratáktól a hahásokig terjedt a résztvevők politikai palettája. Az első felszólaló Juhász Attila volt, a Political Capital elemzője az intézet kutatását ismertette: újból megtudtuk, hogy a fiataloknak alacsony politikai érdeklődése, alacsony a választási hajlandósága, a pártpreferenciákban pedig nagyfokú a bizonytalanság. A fiatalok negatív dolognak tartják a politikát, míg a demokráciát az állammal szembeni „védőpajzsnak” tekintik, a politikai intézményekkel szemben bizalmatlanok. Az okok között megemlíthető, hogy mind a családi élet, mind a közoktatás passzivitásra neveli a fiatalokat. A pártok az aktívabb, idősebb korosztályokat szólítják meg, így a fiatalok úgy érzik, nincs beleszólásuk a politikai ügyekbe. Nem segít a helyzeten az sem, hogy a civil társadalom impotens a politikai élet megújításában, mivel elzárja magát a pártpolitikától. A vizsgált kutatások alapján az is egyértelmű, hogy a jelenséget rövid távon nem lehet megoldani, rendszerszintű problémák vannak.

Nagyon fontos ügynek tartja Szabó Andrea a fiatalok politikai részvételét. Az Aktív Fiatalok kutatója rámutatott, hogy a fiatalok csökkenő politikai aktivitása és érdeklődése európai jelenség, de Magyarországon 2000-es évek elején felgyorsult a folyamat, mára már a fiatalok kétharmadát nem érdekli a politika, sőt, el sem indul náluk a politikai-társadalmi integráció kialakulása. Szabó Andrea szerint többek között a „politika”, mint kifejezés értékelődött le. A megkérdezettek 60%-a a lopás, csalás, korrupció, ellentét, feszültség, átverés szavakat hozta kapcsolatba a politikával, 3%-a pedig kifejezetten Orbán Viktorral és a Fidesszel azonosította a kifejezést. A 15-19 éves fiatalok politikai aktivitása a European Social Survey hatodik, fiatalokkal foglalkozó felmérése szerint a nulla felé konvergál, a 20-24 évesek körében azonban talán látszik valamiféle reménysugár. A főiskolások és egyetemisták között különösen magas a részvételi hajlandóság, bár ez leginkább a virtuális részvételben, tehát blogolásban, lájkolásban, hozzászólásban nyilvánul meg. Legaktívabbak a fővárosi társadalom-, bölcsész- és jogtudományi mesterszakok, PhD-képzések férfihallgatói.

Az európai perspektívákról Joan Lanfranco, a 2009-ben alapított VoteWatch kutatója beszélt. Az európai parlamenti választásokon csökkent a részvételi arány az elmúlt évtizedekben. A választók másodrendűnek tartják az EP-választásokat, informálatlanok az európai kérdésekben és úgy gondolják, hogy az EP-ben tárgyalt ügyek nincsenek hatással rájuk. A kelet-közép-európai választók nem bíznak az EU-projektben: úgy gondolják, hogy a képviselők csak a zsíros fizetésekért mennek Brüsszelbe, miközben az EP-választások plakátjai leginkább hazai ügyekről szólnak. Például a fiatalok 71%-a Ausztriában nem szavazott a 2009-es EP-választásokon.

*

Miért gyűlölik a fiatalok a politikát? – erről a kérdésről vitatkozott Gulyás Márton (Humán Platform), Kóbor Andrea (ex-HaHa, X Kommunikációs Központ) és Kész Zoltán (Polgári Platform). Kóbor Andreát nem lepi meg, hogy apolitikus a fiatalság Magyarországon, szerinte a szülőktől is ezt a példát látják: a politika „öreg és ciki”, palettáján a fiatalok problémái nem jelennek meg. Kész Zoltán szerint az elmúlt 23 évben a demokratikus politikára nem tanították meg a fiatalokat. Az Egyesült Államokban ennek pont az ellenkezője igaz, az oktatásban belemennek az aktuálpolitikai kérdésekbe, megtanítják, hogy fontos részt venni a közéleti kérdésekben. Gulyás Márton szerint Magyarországon jelzi a problémákat, hogy mikroszinten sem működik a részvétel, mondjuk egy lakógyűlésen. Kóbor Andrea szerint a magyar fiatalok nem gondolkodnak közösségben. Gulyás ezt annyival egészítette ki, hogy a kormány is csak az egyéneket szólítja meg.

A probléma megoldására több elképzelés is van. Kész szerint fontos lenne, hogy a civil szervezetek együttműködjenek, mint ahogy tette azt több mint száz szlovák civil szervezet 1998-ban a Meciar-kormány ellen. Kóbor elmondta: nem mindegy, hogy választásra vagy politikai aktivitásra akarjuk-e ösztönözni a fiatalokat. Utóbbi probléma ugyanis az ország szociális gyökereiben van. Egy út lehet az aktivitás felélesztéséhez a közfelháborodás, mint ahogy az az egyetemista tüntetésekkel kapcsolatban történt. Olyan alternatívát kell nyújtani, ami „szexi vagy menő”, és nem csak a mainstream médián, hanem a popkultúrán keresztül is kommunikálni kell. Gulyás szerint a Critical Mass jó példa: alulról szerveződött, megmutatta a társadalom egy részének erejét, és így foglalkozni kellett velük. Kóbor hozzátette, hogy a civil mozgalmak nagyon Budapest-központúak, meg kell találni az utakat vidékre is.

A Polgári Platform nem csak a fiatalokat, hanem minden állampolgárt rá akar venni, hogy menjen el választani – mondta Kész Zoltán. Így szeretnék csökkenteni a radikális szavazók arányát a választáson. Gulyás szerint a Jobbik már pont, hogy veszített a fiatalos vonzerejéből, és az interneten sem annyira erősek – sokat veszítettek azzal, hogy bekerültek a parlamentbe. Kóbor szerint a „nácik haza!”-retorika kifulladt, érdemes lenne inkább megtalálni a közös pontokat, és beszélgetni – ami sokkal könnyebben működhet a fiatal generációnál. Gulyás úgy gondolja, hogy a civil szférának kell megmutatnia a politikai elitnek: lehet másképp is csinálni. Kóbor elmondta, az XKK fog olyan kampányt csinálni, ami a fiatalokat választásra ösztönzi, mivel ők a jövő választói és politikusai. A kampányhoz kapcsolódóan indul egy blog, ahol ‘90 és ‘96 között született írók, fotósok, videósok fognak tartalmat gyártani a saját generációjuknak. Kész Zoltán zárásképp elmondta: a legfontosabb dolog, hogy a fiatalok ne fogadjanak el semmit készen, kérdezzenek, kérdőjelezzék meg a kapott válaszokat.

*

A fiatalok pártpolitikai mobilizálásának nehézségeiről beszélgetett a következő panelben Szelényi Zsuzsa (Együtt-PM), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Mihalovics Péter (Fidesz) és Hollik István (IKSZ). Szelényi szerint régi tendencia a fiatalok közéleti aktivitásának csökkenése, bár aktuális „momentumok” tudják mobilizálni őket: ilyen „momentum” például egy választás. Kunhalmi nem tartja tragédiának, hogy a pártpolitikai életben nem vesznek részt a fiatalok, annál nagyobb gondnak látja, hogy a közéletben nem aktívak az ifjabb korosztály tagjai. Szerinte ez a demokratikus iskolarendszer hiánya miatt van, ami 2010 óta csak súlyosbodott. Fontosnak tartja, hogy egy gyerek kérdezzen, egyáltalán merjen kérdezni, merjen hibázni: így születhetnek jó vállalkozók, jó állampolgárok. Mihalovics Péter, az új nemzedékek jövőéért felelős miniszteri biztos úgy látja, hogy egy kormányzati program akkor lehet sikeres a fiatalok körében, ha azt magukénak érzik. Hollik István úgy gondolja, hogy nem az a kérdés, hogy hol bukták el a magyar pártok a fiatalok megszólítását, mivel például jobban állunk a kérdésben, mint Dánia. Az IKSZ kommunikációs alelnöke szerint a fiatal generációnak magasak az elvárásai és ezért a világ nem is felel meg a várakozásainak: csalódottak lesznek, és elfordulnak a politikától.

Szelényi Zsuzsa kifejtette, hogy a fiatalok akkor működnek a közügyekért, ha a dolgoknak van tétje, és ez egyértelmű is a fiataloknak. Az Együtt-PM politikusa szerint Magyarországon nincs perspektíva a fiatalok számára, és a mostani kormány sem tudott ilyet adni, ezért mennek el az tömegesen az országból. Más szempontból egy párt szerinte úgy tudja megnyerni a fiatalokat, ha az üzenetek mellett „életérzést” is nyújt. Mihalovics Szelényire reagálva elmondta: a politikusok felelőssége, hogy olyan környezetet teremtsenek itthon, ahová érdemes hazajönni. Szerinte az oktatás átalakítása is arra irányult, hogy közelítse a képzéseket és a piac igényeit, és közép-, illetve hosszú távon eredményes lesz, miközben a családi adókedvezmény is a fiataloknak kedvez. Kunhalmi kifejtette, hogy a fiatalok akkor lesznek elégedettek egy kormányzati programmal, ha viszontlátják saját gondolataikat az eredményben. Az MSZP politikusa szerint borzasztó, hogy a szakiskolákban csökkentették a közismereti tárgyak arányát, mivel a piac a képzett munkaerőt igényel. Hollik István hozzátette: a szocialista kormányok felelőtlensége vezetett arra, hogy a fiatalok elfordultak a politikától.

Mihalovics Péter szerint a Fidesznek nem lesz nehéz megszólítani a fiatal választókat a jövő évi választáson, mivel az elmúlt három év eredményei önmagukért beszélnek, és Magyarország jobban teljesít. Kunhalmi erre azzal reagált, hogy a jelenlegi kormány erősen megvágta a felsőoktatás költségvetését. Az MSZP politikusa nem érti, hogy vehet el akármilyen párt a tudástól pénzt: ez a politika ugyanis gyerekellenes. Kunhalmi nem fogadja el a reformokat olyan párttól, ami „behergelte” az országot, mikor az MSZP egy gerinces, ösztöndíjrendszerrel megtámogatott tandíjrendszert vezetett volna be. Szerinte most Orbán háromszoros terhet rakott az egyetemisták nyakába. Szelényi emlékeztetett arra, hogy a mostani látszólagos stabilitás oka az, hogy a kormány felélte a tartalékokat, például a magánnyugdíjvagyon elköltésével. Az Együtt-PM politikusa szerint a kormány legnagyobb „eredménye”, hogy elriasztotta a tőkét és a vállalkozásokat. Szerinte az Új Nemzedék program vagy a családi adókedvezmény jó lehet, de rendszerszinten kell gondolkodni, és amíg a gazdaság nem áll jó pályára, addig ezek önmagukban semmit sem érnek. Hollik végül arról beszélt: az ifjúsági szervezeteknek – például az IKSZ-nek – az a feladata, hogy odamenjenek a fiatalokhoz, és elmagyarázzák nekik, hogy „az elmúlt három évben milyen kormányzati döntések születtek, és mi volt ezeknek az oka”.