Itt a lista: ők a rágalmazók a Szőlő utcai ügyben
„Aktívan kampányolnak ellenünk és az sem drága nekik, hogy tönkre tegyenek valakit” – fogalmazott Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa.
Ft
Ft
18°C
8°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 28.
vasárnap
Van értelme a gyűlöletbeszéd jogi szankcionálásának?
2013. október 04. 11:40
Ezzel épp abba a hibába esünk, hogy legitimként fogadjuk el a rasszizmus által felállított diskurzust.
2013. október 04. 11:40
Mind a „gyűlöletbeszéd” (hate speech), mind a „gyűlölet-bűncselekmény” (hate crime) körül heves viták dúlnak: van-e dolga a büntetőjognak a megvalósulásuk esetén. Azaz: fenntartható-e a tartalomsemleges szólásszabadság, illetve minősített esetnek számít-e, ha egy támadás indítékai között a megtámadott által képviselt csoport gyűlölete jelentős szerepet játszik. Előbbi kapcsán a Magyar Narancsban bontakozott ki komoly vita, utóbbi pedig a sajóbábonyi romák kontra Jobbik-szimpatizánsok ügyben került előtérbe.
A 2009-ben Jobbik-szimpatizánsoknak rontó romák kapcsán jogvédői, liberális oldalról ugyanazok a közhelyek kerültek előtérbe. Ezek szerint a közösség tagja elleni erőszak tényállását épp a kisebbségek védelmében találták ki; a Sajóbábonyban támadó romák pedig nem rasszista indítékból követték el tettüket, hiszen nem a magyarokkal volt bajuk, hanem a „gárdistákkal”, a jobbikosokkal. Utóbbi magyarázat rögvest a „közösség” fogalom esetlegességébe botlik. A jobbikosokat épp úgy lehet közösségként, de akár kisebbségként is definiálni, mint a romákat, a zsidókat vagy a melegeket. Épp ezért pontosan akkor lesz kisebbség tagja elleni az erőszak, ha a jogvédő álláspont igaza bizonyosodik be, és a sajóbábonyi romák nem rasszista indítékból támadtak.
Mivel a gyűlölet-bűncselekménynek tekintett közösség tagja elleni erőszak nem csupán rasszista szándékot ismer, így a megbélyegzés tilalma nyugodtan kiterjeszthető más csoportokra. Természetesen nem arról van itt szó, hogy mától a bélyeggyűjtőket is különleges védelem illeti meg – de azokat a csoportokat miért ne illethetné, amelyek egyébként is üldözöttségük tudatából nyerik el identitásukat. Radikáljobbos körökben márpedig ennek ugyanakkora hatása van, mint mondjuk bizonyos kisebbségvédő koncepciók esetében. Érthetőbben mondva: a gyűlölet-bűncselekmény büntethetőségét épp azok érdekében vezették be, akik megfélemlítve érzik magukat; márpedig a Jobbik épp azért erősödött meg, mert rengetegen veszélyben érzik az életüket. És ahogy a sajóbábonyi romák esetében megmagyarázható, hogy félelemből támadtak, úgy az ott állomásozó jobbikosok kapcsán is feltételezhető, hogy félelmeiket legyőzendő mentek „félelmet kelteni”. És mint a jogvédő érvelés lényege, hogy a romagyilkosságok miatt a sajóbábonyiaknak minden okuk megvolt az aggodalomra, úgy a jobbikos érvelés is felhorgadhat, hogy „a magyarok” ellen milyen gyakran követnek el bűncselekményeket.
*
A hvg.hu-n legutóbb erről író Sabater szerint épp a Debreceni Ítélőtábla súlyosbította azért a sajóbábonyiak ítéletét, mert előítéletei voltak a romákkal szemben. Ezen kiindulópontból igen gyakori az a vélekedés, hogy a gyűlölet-bűncselekmény fogalma rendkívül tág keretek között értelmezhető, és akár romák ellen is érvényre juttatható. A jogvédő álláspont az, hogy egyes kijelölt csoportokat megillet a védelem, másokat ugyanakkor nem.
Nem világos ugyanakkor a különbségtétel metodikája.
Mivel például a melegek védelme miatt nem csupán a rasszizmust akarják törvényileg szabályozni, így feltételezhetően mások sem rekeszthetőek ki csak azért, mert nem származási alapon alkotnak egy csoportot. És mivel nem jogvédő szervezetek fognak ítéletet hozni a különböző ügyekben, mindig a bíróságok szempontrendszere lesz mérvadó annak tekintetében, hogy kiket lehet csoportként, közösségként definiálni.
Épp ezért elfogadhatatlan a közösség tagja elleni erőszak minősített esetként való kezelése – miközben ugyanezt sokkal pontosabban le lehetne írni az „aljas indokból elkövetett” szerkezettel is. A TASZ szerint azért veszélyesek ezek a bűncselekmények, mert „nem csak a konkrét sértettre, hanem az általa megtestesített egész csoportra, és ezen túl az egész társadalomra is rossz hatással vannak: megosztják a társadalmat, feszültséget szítanak különböző csoportok között.” Miért ne lenne mindez igaz a jobbikosok elleni támadásra is? Nem volt ez az általuk megtestesített csoportra rossz hatással? Nem szított a sajóbábonyi ügy feszültséget különböző csoportok között? Dehogynem. De a társadalmat megosztotta a Bándy Kata-, a Marian Cozma- és a Szita Bence-gyilkosság is, többek között annak mentén, hogy elfogadható-e vagy sem a halálbüntetés követelése.
Mindezen kreatív meghatározási lehetőségeken túl azért is különösen veszélyes a gyűlölet-bűncselekmény meghatározása, mert további feszültségeket szít a különböző társadalmi csoportok között. Védett csoportokat jelöl ki, miközben a fizikai erőszaknak, a gyilkosságnak az elkövetőre és az áldozatra tekintet nélkül, egyenlő mércével kell szigorú megítélés alá esnie. Nem a rasszista indíték az igazi bűn, hanem az emberellenesség, más testi épségének veszélyeztetése. Minősített eset pedig a rasszizmus tekintetében épp úgy lehet az „aljas indok”, mint mondjuk a homoszexuálisok megbélyegzésének kapcsán.
Ha kijelölünk bizonyos csoportokat, és az ellenük felhorgadó indulatoknak különleges státust biztosítunk, akkor épp abba a hibába esünk, hogy legitimként fogadjuk el a rasszizmus által felállított diskurzust. És akkor értelemadó magyarázatként tekinthetünk például a romagyilkosságok esetében is a cigánygyűlöletre – miközben épp az a romagyilkosságok tragikus üzenete, hogy értelmetlenül gyilkoltak meg felnőtteket és gyermekeket. A tettesek úgy gondolták, hogy romákat ölnek, mi viszont tudjuk, hogy emberek életét vették el. Gondolkodásmódjukban a kettő külön csoportként jelenhet meg, a jog viszont ennek a distinkciónak a megvonását nem ismerheti el legitimként. Tehát a megismerésen túl nem kezdhetjük el magyarázni, miért követték el a dolgot – épp azért, mert nem lehet megmagyarázni. Aljas indokból támadtak, éspedig azért, mert sem érzelmi empátiára, sem értelmi gondolkodásra nem voltak képesek.
Hiba a gyűlöletkeltőnek nevezett szövegek magyarázatába is belemenni, épp azért, mert ez csak a gyűlölködők gondolkodásmódjának biztosíthat táptalajt. Az embereket velük született tulajdonságaik alapján megítélő publicisták, bloggerek pontosan ezáltal gondolhatják, hogy érvelésük legitim, és emiatt küzdenek ellenük. Márpedig konkrét uszítás megvalósulása nélkül ez a fajta gyűlöletkeltés nem több más, teljességgel értelmetlen, buta fejtegetéseknél – az ellene jogi úton történő küzdés pedig nem nyújthat mást, mint, ahogy Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel írja, „hamis megnyugvást”.
*
A Magyar Narancsban a gyűlöletkeltő beszéd szankcionálása ellen fellépő alkotmányjogászok úgy látják, a tartalomalapú szólásszabadság-korlátozással olyan lejtőre léphetünk, ahonnan aztán nincs megállás. Példaként említik, hogy már a mostani büntető törvénykönyv is szankcionálja a Szent Koronát sértő, lealacsonyító beszédet is. Ekként a tartalomalapú korlátozás éppen olyan testet ölthet, amilyet az aktuális hatalom megkíván: lehet büntetni a holokauszttagadást éppúgy, mint a Szent Korona-sértegetést, a hajléktalangyalázást és a jobbikosok elleni hergelést egyaránt.
Mert természetesen itt sem lehetne megállni a rasszista indítéknál, és védeni kellene mondjuk a homoszexuálisokat is a „minden meleg aberrált”-szövegtől. De akkor már miért ne lehetne óvni a jobbikosokat is az olyan kijelentésektől, hogy „minden gárdista szélsőséges gyűlölködő”?
Épp azért, mert ez lenne a szélsőséges eljárás, nem pedig a jelenlegi szólásszabadság-eszményünk, miként azt Karsai Dániel alkotmányjogász véli. A tartalomalapú szólásszabadság-korlátozás épp olyan önkényesen lehetne értelmezhető, mint a „hate crime”, és ugyanúgy oda vezetne, hogy centizgetve mérlegeljük napokon-heten keresztül, vajon gyűlöletkeltő-e az, hogy „a cigányság ezen része állat, (...) állatok meg ne legyenek”. A valódi rasszisták pedig jót derülhetnek, aztán majd virágnyelvbe öltöztetik faji alapú megkülönböztetésüket. És mindez még inkább öncenzúrához vezetne azok körében, akik társadalmi problémákról igyekeznek a politikai korrektségre tekintet nélkül, de az öncélú gyűlöletkeltésnek nem felülve írni.
Talán jobb lenne, ha nem járulnánk magunk is hozzá a gyűlöletkeltő diskurzus legitimálásához azzal, hogy különleges ellenségként jelöljük ki. A gyűlöletkeltés ellen pedig nem jogi úton kell küzdeni, hanem az oktatás-nevelésben: az iskola, a szülők és a barátok dolga, hogy a felnövekvő generációk ne üljenek fel efféle aljas fejtegetéseknek. Miként említetteknek kell hozzásegíteniük a bizonyossághoz, hogy elsősorban mindannyian emberek vagyunk, és méltóságunk is ebből fakad.
Elég ebből, elég volt
Tavaly tavasz óta, Magyar Péter indulása óta most először van bennem lángoló indulat egy „óellenzéki” ellen.
Hahó, András! A te lapodból (Válasz) indult a mocsok
Hiába játszod az előkelő idegent, szügyig benne vagytok.
A halálbüntetést sem tartanám túlzónak azokkal szemben, akik ártatlan kisgyerekeket bántanak
Csöndben jelezném ennek a Vályi István nevezetű nagyhangú, hivatásos autókipróbáló embernek, hogy jól láthatóan oly magas neki a napi közélet és a nagypolitika világa, mint hangyának a katedrális.
Szorul a hurok Sorosék alapítványa körül: hamarosan vádat emelhetnek ellene az USA-ban
A lehetséges vádak között a gyújtogatás, a terrorizmus anyagi támogatása és pénzügyi bűncselekmények szerepelnek a New York Times értesülése szerint.
A magyar válogatott csatár csodagólja sem segített: fordulatos meccsen verte a Paks a Puskás Akadémiát (VIDEÓ)
Volt itt minden: meg nem adott gólok, büntető, három percen belüli paksi fordítás, és még Böde Dánielt is köszöntötték. A Puskás Akadémia sorozatban második bajnokiján maradt pont nélkül.
Összesen 41 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2013. október 04. 22:36
VAN!!!!!!!!
De nemcsak a jogszabályt kell meghozni!!!
Be is kell tartani MINDENKIRE VONATKOZÓAN!!!
Pl szinte a teljes magyar média szankcionálása kellene!!
Válasz erre
1
0
ottapont
2013. október 04. 14:55
Mivel a kettős mérce mint sok mindenben ebben is tetten érhető, inkvizíció szaga van.
Válasz erre
0
0
kamasuka
2013. október 04. 14:08
A Magyar Narancs=gyűlöletbeszél.
Kérem valaki kapcsolja ki Laknert!
Válasz erre
2
1
Taxin
2013. október 04. 14:06
Korábban a neveltetés, a civilizáció és a nemesebb emberi érzemények vetettek gátat a gyűlöletbeszédnek.
Hatvan évnyi proletárdiktatúra után ez vált hétköznapivá.
Miután megszűnt a nevelés, vége a civilizációnak, valahogy mégis megálljt kell parancsolni az egyik legrombolóbb (ön- és köz-) érzemény terjesztésének.
Válasz erre
3
1