Körülbelül háromszázan tiltakoztak A Város Mindenkié csoport tüntetésén a szabálysértési törvény módosítása ellen, az Országgyűlés mégis büntethetővé tette az utcán való életvitelszerű tartózkodást.
A Város Mindenkié csoport által szervezett tüntetésen nagyjából háromszázan tiltakoztak a szabálysértési törvény szeptember 30-ai, hétfői módosítása ellen. Az Alkotmány utcában, a Parlament közelében tartott tüntetésen Udvarhelyi Tessza, a csoport aktivistája elmondta, hogy a demonstrációt azért szervezték, mert a szabálysértési törvény módosításával a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, az utcai hajléktalanságot szabálysértéssé nyilvánítják újra, és ez bírsággal, közmunkával, végső esetben elzárással is büntethető lesz. Ha a jogszabály-módosítást elfogadják, lehetőség lesz „hajléktalanmentes” övezetek kialakítására – tette hozzá. Udvarhelyi Tessza közölte, emellett a kunyhóépítést rögtön elzárással büntethetnék. Emlékeztetett: két évvel ezelőtt is hasonló okok miatt tüntettek. Az akkori törvényről 2012-ben mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes.
A mostani törvényjavaslat alkotmányos felhatalmazással teszi majd lehetővé az önkormányzatoknak, hogy „büntessék, üldözzék a hajléktalan embereket” – mondta Udvarhelyi Tessza. Közölte, a tüntetés előtt egy kétezer ember által aláírt petíciót nyújtottak be az országgyűlési képviselőknek, ebben azt kérték: szavazzanak nemmel a törvénymódosításra. Bende Anna, a csoport egyik alapító tagja, szociális munkás arról beszélt, hogy „Magyarország kormánya három éve nyíltan, törvényi szinten próbálja kiűzni a hajléktalan embereket a közterületekről”.
„Az új szabályozás azonkívül, hogy embertelen és alapjogokat sértő, nagyon veszélyes is. A büntetéssel és a hajléktalanmentes övezetekkel nem fog csökkenni a közterületi hajléktalanság, csak kevésbé lesz látható. Az utcán élő emberek teljesen ellehetetlenülnek, ha kiszorítják őket a város forgalmasabb területeiről” – mondta Fekete-Nagy Miklós, a csoport hajléktalan aktivistája, aki beszédében hangsúlyozta: száműzöttek lesznek, ha elfogadják a szabályozást.
A demonstráción megjelent Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője, Schiffer András, az LMP társelnöke, Osztolykán Ágnes, az LMP frakciójának tagja, valamint Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke.
A Pintér Sándor által benyújtott módosítást hétfőn mégis elfogadta az Országgyűlés 240 igen szavazattal, 45 ellenében, 37 tartózkodás mellett. Nemmel az MSZP és az LMP képviselői voksoltak, a Jobbik-frakció többsége – három nemmel szavazó kivételével –tartózkodott. Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Idén márciusban azonban a parlament a negyedik alaptörvény-módosítással engedélyt adott arra, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést.
Pintér Sándor áprilisban beterjesztett és hétfőn elfogadott törvényjavaslata értelmében – egy zárószavazás előtt jóváhagyott módosító indítvány szerint – a világörökségi területeken tilos lesz a hajléktalanoknak élniük. Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok – Budapesten a fővárosi önkormányzat – felhatalmazást kapnak arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében rendeletben jelöljék ki a közterület azon részeit, ahol jogellenes életvitelszerűen tartózkodni.
Budapesten főszabályként a fővárosi önkormányzatnak van rendeletalkotási joga. A szintén a hétfői zárószavazás előtt elfogadott módosítás értelmében azonban ha a kerületi önkormányzat kéri a tulajdonában lévő közterület kijelölését, a főváros azt köteles megtenni. Ugyanakkor a fővárosi önkormányzat kerületi javaslat hiányában is kijelölhet olyan közterületeket, ahol tilos életvitelszerűen tartózkodni, ám ehhez ki kell kérnie az érintett kerületi önkormányzat véleményét.
Aki megszegi az utcán élés tilalmát, és a hatóság képviselőjének – a rendőr, a járási hivatal ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr – felszólítása ellenére sem hagyja el a kijelölt területet, szabálysértést követ el, és közérdekű munkára kötelezhető. Ha az elkövető ennek elvégzését nem vállalja, pénzbírság lesz kiszabható.
Ha valakit a jogszabálysértést megelőző fél éven belül már kétszer jogerősen felelősségre vontak ilyen eset miatt, az ismételt szabálysértésért elzárással lehet büntetni. A képviselők azzal is kiegészítették a szabálysértési törvényt, hogy aki közterületen a tulajdonos vagy a jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el.
Emellett a parlament a rendészeti bizottság előterjesztésére a jogosulatlan közterületi értékesítést is nevesítette a törvényben. Ez alapján szabálysértésnek minősül majd az, ha valaki jogosulatlanul árusít közterületen. Emiatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot. A rendészeti bizottság azzal indokolta ezt a változtatást, hogy a tapasztalatok azt mutatják: az illegális közterületi árusítás visszaszorítására a helyi önkormányzatok által alkalmazott közigazgatási hatósági eljárás alkalmatlan. A törvénymódosítás a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Az elmúlt hetekben jól látszott, hogy a jobboldal sokszínű. Megjelentek a „különutasok”, akik a nemzeti liberális vagy polgári identitásukat hangsúlyozzák, de hangosak a radikálisok is, akik sokszor olyan nyelvezetet használnak, amely a jobboldali tábor közepének ellenszenves.
A volt miniszter szerint még nem dőlt el, megmaradhat-e a Fidesz.
Nagy János, korábbi államtitkár és Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa értékelte a kongresszust.
Szűnni nem akaró vastaps fogadta a színpadon a korábbi kormányfőt.
Új vezetők, régi célok, változó politikai környezet – ezek határozták meg a Fidesz tisztújító kongresszusát. A tanácskozáson nemcsak személyi kérdésekről döntöttek, hanem a párt jövőbeli működésének irányairól is. Mit üzennek a szervezeti változtatások, és milyen stratégiával készül a Fidesz a következő időszakra?
Tényleg Gál Kinga néni a megújulás?
Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság titkosítás alól feloldott dokumentumokat tett közzé a külföldön működő, amerikai finanszírozású biológiai laboratóriumokról. Az iratok szerint Ukrajnában is több olyan intézmény működött, ahol veszélyes kórokozókkal dolgoztak.
Végigtámadták a vancouveri meccset a törökök, de hiába. Az Ausztrália–Törökország mérkőzésen mindent védett a Socceroos kapusa.
