Az Ipsos ellenzéki tárgyalások közben, illetve után végzett felmérése szerint egyelőre nem változott érdemben a pártok támogatottsága. A biztos pártválasztók körében csak három párt éri el a parlamenti küszöböt. A közvélemény-kutató felmérése szerint az MSZP és az Együtt-PM tábora több kérdésben szinte azonosan gondolkodik, másodlagos pártpreferenciájuk többnyire a másik párt.
Minimális változásokat mért a pártok támogatottságában az előző hónaphoz képest az ellenzéki együttműködési tárgyalások közben, illetve után végzett közvélemény-kutatása során az Ipsos. Az Ipsos összegzése szerint a Fidesz mögé a lakosság 27 százaléka sorakozik fel, az MSZP 14 százalékos eredménnyel a második. A kormánypárt 1 százalékpontos emelkedést, a szocialisták ugyanilyen mértékű csökkenést könyvelhettek el, ami statisztikailag nem számottevő. A Jobbikot augusztusban 8 százalék támogatta, most 6 százalékon áll. Az Együtt-PM a múltkor 4 százalékot ért el, most 3 százaléknyian támogatják. Az LMP ezúttal is 2 százalékon áll, ahogyan korábban is. A Demokratikus Koalíciót az idén mindvégig 1 százaléknyian támogatták, most a választópolgárok 2 százalékának favoritja.
A pártoktól távolságot tartók csoportja 44 százalékot tesz ki ebben a hónapban. Közülük 8 százalékra a pártpreferencia eltitkolása jellemző, 6 százaléknyian pedig aktívak, de bizonytalanok abban, hogy mely pártra voksoljanak – állapította meg az Ipsos. A cég közlése szerint mindkét csoportnak nagyjából a fele kormányváltást akar, egytizede a kabinet maradását.
A biztos pártválasztók csoportján belül a Fidesz 50 százalékos, az MSZP-nek 25 százaléka van. Az aktív szavazói körön belül a Jobbiknak 11, az Együtt-PM-nek 5 százaléka van. Az LMP ezúttal 4 százalékot kapna, a DK pedig 3-at. Ez azt jelenti, hogy a DK és az LMP nem lépné át az 5, az Együtt-PM pedig a pártszövetségre vonatkozó 10 százalékos parlamenti küszöböt.
Az Ipsos elemzése szerint az MSZP és az Együtt-PM táborát sok minden összeköti, a választási kampányban való részben összehangolt fellépés alapjai megtalálhatóak szavazóik gondolkodásában. Számos kérdésben a DK hívei is azonos nézeteket vallanak a másik két párt támogatóival. A legerősebb közös platform a kormányváltás iránti erőteljes igény. Ebben a hónapban a szocialista párt és az Együtt-PM szavazóinak 96-96 százaléka nyilvánította ki ezt a kívánságát. A DK-sok körében 92 százalékos az Orbán-kabinet távozását óhajtók aránya. Ez a kérdéskör egyébként jelentősen megosztja a társadalmat, hiszen a Fidesz híveinek 93 százaléka azt szeretné, ha maradna a kormány – közölte az Ipsos. A cég szerint a rejtőzködő választópolgárok 52 százaléka a mostani kormány menesztését kívánja, 11 százaléka maradását. A részvételüket biztosra ígérő, de pártot jelenleg választani nem tudó, úgynevezett aktív bizonytalanok körében 47 százalék a kormányváltást támogatók aránya, és 10 százalékuk konzerválná a mostani hatalmi viszonyokat – mérték.
Az ellenzéki oldalon további összekovácsoló tényező az Ipsos szerint a miniszterelnök negatív megítélése: szeptemberben a szocialistáktól – egy 100 fokú, a rokon- és ellenszenvet kifejező skálán – 10 pontot, az Együtt-PM támogatóitól 12 pontot kapott. A DK-sok 8 pontot adnak Orbán Viktornak. A titkolózó és aktív bizonytalan választók körében az előbbieknél magasabb, de az átlagos (a lakosság egészében 37 pont) alatti a miniszterelnök népszerűségi mutatója: 25, illetve 31 pont. A másik oldalon 79 pontos népszerűségi mutatóval fejezik ki a miniszterelnök mellett való kiállásukat.
A baloldali-liberális pártok társadalmi beágyazottsága eléggé eltérő. Az MSZP nemcsak a szavazótábor méretével jár elöl a sorban, hanem azzal is, hogy széles az általa befogott választói kör, ha az iskolázottságot és a településtípust vesszük alapul – olvasható az elemzésben. Amely rétegekben a szocialisták támogatottsága alatta marad a 14 százalékos átlagának, ott is csak 2-3 százalékponttal kisebb a tábora. Ilyen például a szakmunkások és a községben lakók csoportja, ezekben 11-12 százalékon áll. Az Együtt-PM szavazói közössége az Ipsos szerint karakteresebb, a diplomásoknál és a fővárosban 6 százalékot, azaz dupláját hozzák az átlagos támogatottságuknak. A DK szavazói körében is különösen a fővárosiak, valamint a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya emelkedik ki, e csoportokban kétszer annyi híve van a pártnak, mint más társadalmi rétegekben.
Az együttműködési megállapodást kötött MSZP és az Együtt-PM szavazói kölcsönösen nyitottak egymás irányába, aminek három fontos összetevőjét láthatjuk. Az egyik az, hogy semmilyen elutasító választói magatartásnak nincsen nyoma – közölte az Ipsos. Ennél többet jelent az – írták –, hogy a másodikként választandó pártok rangsorában az MSZP-seknek az Együtt-PM, utóbbiaknak a szocialisták jelentik az első számú tartalékot. Emellett mindkét táborban a saját vezetőjüket követően a másik párt frontembere a legnépszerűbb politikus. Az Együtt-PM táborában szeptemberben Bajnai Gordon 75-ös népszerűségi mutatóval rendelkezik, őt Mesterházy Attila követi 58 ponttal. Az MSZP hívei elnöküknek 76 pontot adnak, a második helyezett Bajnai Gordonnak 61-et.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Nézőpont Intézet legújabb felmérése szerint egy most vasárnapi választást is magabiztosan nyernének a kormánypártok.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A választók több, mint fele van ezen a véleményen.
Több millió forintnyi közpénzből kutatta ki a Fidesz, illetve Magyar Péterék állítólagos támogatottságát a Závecz-cel az ELTE egyik szociológia intézete – tudta meg a Mandiner.
Két hete még másról írt a politológus, mint szerdán.
Nem lepődnék meg azon sem, ha Magyar Péter belső információhoz jutna arról, hogy Orbán Viktor mit mondott erre a kiütésszerű kutatásra a Brüsszelbe tartó gépén pánikolva.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
