Lehet, hogy annyira megszoktuk a válságot, hogy megtanultunk örülni a helyben járásnak, vagy a csiga tempójú növekedésnek is?
Gyenge kezdés után gyenge folytatás, de azért legalább van valami mocorgás – nagyjából ez a lényege a legfrissebb növekedési adatoknak, mely szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,1 százalékkal nőtt a GDP 2013 második negyedévében. Másfél év után pedig először nőtt éves összevetésben is a bruttó hazai termék. Bizakodhatunk, mint vb-selejtezőkön elért idegenbeli döntetlenek idején? Lehet, hogy annyira megszoktuk a válságot, hogy megtanultunk örülni a helyben járásnak, vagy a csiga tempójú növekedésnek is?
Már többször írtunk arról, hogy különös egyenlege van az Orbán-kormány unortodox gazdaságpolitikájának. A merész és/vagy hajmeresztő lépések tömkelege után mérlegre tehetjük az eddigi teljesítményt, és az eredmény láttán nem lelhetünk kitörő örömre. Igaz, nem is estünk egy feneketlen szakadékba, de azért ne ez legyen a mércénk. Sikerült megfékezni az államadósság meredek növekedését, sikerült leszorítani a hiányt, és az infláció is kiválóan alakult. Kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból, visszafizettük az IMF-hitelt, sok sebből vérző országunk a piacokról finanszírozza magát. Ez számos európai ország jelenlegi helyzetével összehasonlítva pozitív eredmény.
A fenti tények akár egy sikeres ortodox konzervatív gazdaságpolitikát is jelezhetnének. Nének. A mérleg másik serpenyőjében viszont a fogyasztás és főleg a beruházások rendkívül alacsony szintjét, a befektetők bizonytalanságát és bizalmatlanságát, a kiszámíthatatlan magyar környezetet látjuk. A kiszámíthatatlanság pedig – meghirdetett konszolidáció ide vagy oda – nem csökkent, látva a kormány és egyes hazai gazdasági csoportok, szektorok között tovább folyó konfliktusokat.
A zuhanást megfékeztük – és ezzel együtt a gyors kilábalás esélyét is. Meg lehet ugyan békülni ezzel a mérleggel, de a rég meghirdetett elrugaszkodás éve minden alkalommal egyre távolabb rugaszkodik tőlünk – miközben egyes régiós versenytársaink és nagy nyugati partnereink ortodox gazdaságpolitikája sok tekintetben egészségesebb eredményeket produkált, mint a mienk. A számokat kemény küzdelem és munka árán lehet teljesíteni, de a bizalom visszaépítéséhez még rengeteg erőfeszítésre van szükség. Addig persze csigatempóban is lehet egyensúlyozni a szakadék szélén, de a veszélyzónából még messze nem kerültünk ki.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
A pénteken elfogadott 2025-ös költségvetés stabilizálódó külső feltételek mellett megalapozza a gazdasági növekedés erősítését.
A háború, a brüsszeli szankciós politika és az energiaválság legyengítették Európa gazdaságát.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
Többek között Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Belgium is importálnak tartályhajókon orosz cseppfolyósított földgázt.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
