Egy felmérés szerint az elmúlt egy évben csökkent a tábora, de még mindig a Jobbik a legnépszerűbb párt a felsőoktatási hallgatók körében. A Fidesz a második legnépszerűbb, őket az Együtt 2014-PM és az LMP követi. Alig többen bíznak a demokráciában, mint ahányan a diktatúrát tartanák jó megoldásnak.
A Jobbik és a Fidesz a legnépszerűbb az egyetemisták, főiskolások között az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport márciusi-áprilisi felmérése szerint, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológus hallgatói, valamint a kutatócsoport tagjai készítettek. A felsőoktatásban tanulók közül 2011-2012 fordulójához képest két százalékkal kevesebben választanák a Jobbikot, amelynek 19,3-ról 17,3 százalékra csökkent a támogatottsága. A Fidesz áll a második helyen, amely ugyanezen időszak alatt 14,6-ról 16 százalékra növelte támogatottságát.
Az Együtt 2014-PM áll a harmadik helyen 13,7 százalékkal, az LMP szavazóbázisa pedig 17,7 százalékról 7,7 százalékra esett vissza. Róna Dániel, a kutatócsoport munkatársa arról is beszélt, hogy az egyetemisták, főiskolások körében az MSZP támogatottsága 4,5-ről 3,1 százalékra, míg a DK-é 2,9-ről 1 százalékra csökkent, további 1,7 százalék pedig egyéb pártot preferál. Jelenleg a hallgatók 6,1 százaléka nem menne el a parlamenti választásra, további 24,1 százalékuk nem tudja, mely politikai formációra szavazzon, 9,3 százalék pedig nem válaszolt.
Róna kitért arra, hogy az egyetemisták és főiskolások között a Jobbik szavazóinak többsége alsó középosztálybeli, közülük sokak apja szakmunkás, a Fidesz-támogatókat pedig felmérésük szerint a vallásosság és az jellemzi, hogy anyagi gond nélkül élnek, valamint a megkérdezettek között ők bíznak legmagabiztosabban jövőjükben. Az Együtt 2014-PM a fővárosban népszerű, szüleik jellemzően diplomások, és viszonylag sokan dolgoztak már közülük külföldön. Az LMP a nők között is jelentős tábort tudhat magának, és az előbbi párttal, illetve az MSZP-vel együtt jellemző rájuk, hogy nem vallásosak.
A hallgatók arra a kérdésre, hogy tervezik-e azt, hogy a közeljövőben tartósan külföldön telepednének le, 35 százalékban a „szinte biztos”, illetve a „valószínűleg” kategóriát választották. Az átlagnál nagyobb valószínűséggel mennének külföldre az orvostanhallgatók és az informatikusok, rajtuk kívül a leggazdagabbak és a legszegényebbek körében a legnagyobb a kivándorlási hajlandóság.
A felmérés szerint az egyetemisták, főiskolások 39 százaléka mondja azt, hogy a demokrácia a politikailag legjobb államforma, 28 százalék szerint mindegy, hogy demokrácia vagy diktatúra van, 33 százalékuk pedig úgy vélekedik, annyira rossz a helyzet, hogy jobb lenne a diktatúra, mint a demokrácia – mutatott rá Róna.
A 2011-ben alakult kutatócsoport munkatársa, Róna Dániel gyorsjelentésük csütörtöki budapesti bemutatóján elmondta: reprezentatív mintájukban 2214 fiatal szerepelt, közülük 477-en személyesen, 1737-an online módon válaszoltak.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Deák Dániel szerint ez is azt bizonyítja, hogy „a Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta”.
Zsiday Viktor egyenesen kijelentette, hogy a magyar miniszterelnök világpolitikai tényezővé vált az elmúlt években.
Feltámadt a baloldali panoptikum, Wellor zseniális dalban mondta el a véleményét.
Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.
Az elemző kiemelte, hogy az újdonság varázsa elmúlt, most már a Tisza Párt vezérénél, majd hangsúlyozta, hogy ideje volna újítania.
Korábban kiderült, hogy több bíró is szerepel a Tisza Párt politikai aktivistái számára készült applikáció adatbázisában.
Természetesen az Origo, a Pesti Srácok és a Mandiner is terítékre került.
Beethoven tanította zongorázni, ő maga pedig egy országot tanított szeretni: Brunszvik Teréz nem kérte az arisztokrata luxust, inkább árvák és szegények közé ment.
