Eljött a kölcsönös bocsánatkérés ideje

„Köszönöm! Az egyetlen szó, ami méltó a mai naphoz. Aminek talán külön hangsúlyt ad, hogy ez az első alkalom, hogy a szabad Magyarország köztársasági elnöke a szabad Szerbia törvényhozása előtt mond beszédet.

Tisztelt Elnök úr, tisztelt Nemzetgyűlés!

Amikor kifejezésre juttatom Önöknek szóló köszönetemet és elismerésemet, Magyarország képviseletében teszem. Egész politikai nemzetünk, azaz minden magyar honfitársam nevében. Egyúttal minden olyan jóakaratú és ép erkölcsi érzékű ember nevében, aki elutasítja az embertelenséget és az igazságtalanságot, éljen bárhol is a világban, legyen akár szerb, akár magyar, vagy tartozzon Európa bármely nemzetéhez. Köszönetem és elismerésem fejezem ki Önöknek és Szerbia polgárainak mindazok nevében, akik nemcsak hisznek a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szavában, hanem készek cselekedni is érte.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Akik ki tudnak lépni a múlt fájdalmas tévedéseinek és embertelenségeinek árnyékából, azok az élet, s vele együtt a jövő, a közös jövő oldalán állnak. Önök így cselekedtek. Akik az erkölcs parancsát követik, azoknak van erejük az igazság kimondására. Önök ezt tették. Az erkölcsös embernek pedig van bátorsága kimondani, amit a szíve legmélyén helyesnek érez. És Önök a szívükre hallgattak.

Tisztelt Nemzetgyűlés!

Önök az elmúlt héten fontos, történelmi lépést tettek. Felismerték, hogy mindazt, amit politikusok rontottak el egykor, azt a ma politikusainak kell helyrehozni. Kimondták azt, ami bármily fájdalmas is, 70 évig tűnt kimondhatatlannak. Kimondták azt a megkerülhetetlenül fontos igazságot, amit a józan ész és az ép erkölcsiség szava évezredek óta diktál az emberiségnek. Kimondták, hogy a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan. Kimondták, hogy lehetnek bűnös emberek, de egy nép sohasem lehet bűnös. Kimondták, hogy a múlt megannyi emberi szenvedést hozó bűnével és tévhitével a Szerb Nemzetgyűlés és Szerbia jóakaratú polgárai nem vállalnak közösséget.

Döntésük mindenki számára egyszer s mindenkorra világossá és megkérdőjelezhetetlenné teszi, hogy a szabad Szerb Köztársaság törvényhozása kész arra, hogy elégtételt nyújtson a második világháború etnikai vérengzései során elpusztított ártatlan délvidéki magyar áldozatoknak. Az a nemzetgyűlési nyilatkozat, amelyet pár nappal ezelőtt elfogadtak, 7 évtized után nemcsak lezárja közös múltunk egyik fájdalommal és sötét árnyakkal teli 20. századi fejezetét, hanem új, 21. századi perspektívákat is megnyit országaink és polgáraink kapcsolatában. Az Önök döntésében az európai értékek iránti elkötelezettségük jut kifejezésre. Olyan döntés ez, amelynek önmagán túlmutató jelentősége van, mert Önök most másoknak is követendő példát mutattak. Követendő példát abból, hogy a ma élőknek miképp lehet és miért szükséges elvégezni mindazt, ami képes helyreállítani a világ múltban kibillent erkölcsi rendjét. Tettük igazi emberi gesztus, hiszen azt üzeni minden jóakaratú ember számára, hogy akik egymás gyászában osztozni tudnak, azokat erős szövetség és lelki közösség köti egymáshoz. Akik a gyászban egymás felé fordulnak, azok az örömben is osztoznak majd.

Az új, 21. századi Közép-Európa ilyen gesztusokból születik meg. Egymás megértésének és elfogadásának gesztusaiból, az együttműködésből, az igazság kimondásából, egymás és az egyetemes emberi értékek tiszteletéből. Ez az értékrend az újraegyesülő Európa alapját jelenti.

Fontos tudniuk, ránk, magyarokra barátként és társként számíthatnak az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozásban, és mi készek vagyunk segítséget nyújtani Önöknek. Engedjék meg, hogy az egyik legfontosabb tapasztalatunkat már most is megosszam Önökkel. A mi tapasztalataink azt mutatják, hogy az a közösség, amelynek majdan Önök is tagjaivá válnak, nem pusztán elvont értékek közössége, hanem közös jövőben gondolkodó és közösen cselekedni képes, cselekedni akaró szövetségeseké. Az együttműködés Európájában külön-külön senki sem számíthat túl sok sikerre, de a partneri szövetségben fellépő országok számos előnyre tehetnek szert.

A nemzetgyűlési nyilatkozat elfogadása egy új típusú és jövőbemutató szövetségépítés fontos lépését jelenti országaink együttműködésre és jó szomszédságra épülő kapcsolatában. Ezt a jövőbemutató szövetséget az ilyen döntések és az olyan mondatok teszik erőssé, mint amelyeket Szerbia köztársasági elnöke, Nikolic úr írt le és mondott ki budapesti látogatása alkalmából.

E mondatok így hangzanak: »Új lapot nyitottunk kapcsolatainkban. Bezártuk a kaput, amely mögött ott maradnak nézeteltéréseink. Gyermekeink, Magyarország és Szerbia érdekében.« Elnök úr azt is hangsúlyozta, hogy »a következő generációk válláról le kell venni a múlt terheit, eljött a kölcsönös bocsánatkérés és megbocsátás ideje.«

Én magam is így gondolom, valóban eljött a kölcsönös bocsánatkérés ideje. A szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a második világháború szenvedéseit fokozva magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen. Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amiket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen. S habár a bűnöket senki sem teheti meg nem történtté, mégis hiszünk abban, hogy a kölcsönös bocsánatkérést követő megbocsátás a megbékélésen is képes túlmutatni.

Mert mi nem egymás mellett, hanem a közép-európai népek közösségeként kívánunk élni. Mi, mai magyarok és mai szerbek egy emberként az ártatlan áldozatok oldalán állunk. Mi nem a halál, a hazugság és a gyűlölet, hanem az élet, az igazságosság és az együttműködés örökségét kívánjuk gyermekeinkre hagyni. Kívánom, hogy így legyen! Tegyünk meg közösen minden tőlünk telhetőt a jövőben is, hogy csakugyan így lehessen. Rám és Magyarországra ebben mindig jó szomszédként és jó szövetségeként számíthatnak.

Köszönöm, hogy gondolataimat megoszthattam Önökkel. Figyelmük megtisztelő volt számomra.”