Orbán Viktor is gratulált Szoboszlai bajnoki címéhez

„Fehérvártól a csillagos égig! Szép volt, Kapitány!” – írta a miniszterelnök.

Jó volt látni, hogy közösséggé formálódott az a néhány ember, akik egy-egy homokkupac körül dolgoztak. Azt viszont nem, hogy a politikusok a katasztrófahelyzetből is igyekeztek előnyt kovácsolni.
„Jó volt látni, hogy közösséggé formálódott az a néhány ember, akik egy-egy homokkupac körül dolgoztak. Márpedig elég sokféle népség ragadott homokzsákot: hetvenkét éves nyugdíjasoktól kezdve, nagycsaládosokon, cigányokon, budapestieken át a környék közismert meleg úriemberéig mindenki ott volt, aki élt és mozgott. Jó volt látni, hogy mindenki azt adta bele, amit tudott: vasárnap esti homoklapátolásunk közben a környékbeli asszonyok folyamatosan elláttak minket mindennel, mi szem-szájnak ingere: sütemények, szendvicsek, kávé. (...)
Azt viszont nem volt jó látni, hogy a politikusok a katasztrófahelyzetből is igyekeztek előnyt kovácsolni: az MSZP-n kívül minden komolyabb és komolytalanabb párt kivonult a gátakra, hogy lefotóztassa magát, amint segíti népét. Vagy csak hogy divatozzon kicsit. Ugyancsak előszeretettel nyúltak a témához az árvízi védekezés kellős közepén közéleti blogok: vagy azért, hogy Orbánt kritizálják – vagy éppen a kritikákat cáfolják –, vagy pedig azért, hogy felemlegessenek internetes pletykákat (igaz akadt érdekes elemzés-jellegű írás is). Ezzel a védekezést nem segítették – elvégre nem a gátakon voltak, hanem írogattak –, ráadásul tovább mélyítették az ország rákfenéjének is tekinthető politikai törésvonalakat. Holott még Gyurcsány Ferenc is – miután Budaházyékkal lapátolt együtt Vácott – kijelentette: »Volt egy kis odamondogatás és visszaszólás, némi harciasság is, de végül mindenki lapátolta a homokot. Mert annak nincs pártállása...«, Bajnai pedig szintén fotózkodott a politikai pártpaletta ellenkező oldalában hívő fiatalemberrel.
A szocialista propagandafilmeket idéző, »filmesztétáknak« is komoly muníciót nyújtó »árvízi őrjárat«-ok főszereplőjeként tündöklő Orbán Viktor és köre is megpróbálta saját sikereként beállítani a Németországnál és Csehországnál is olajozottabban működő árvízvédelmet. Számomra – és Lakner Dávid számára is – azonban a gátakon inkább úgy tűnt, hogy az emberekben ez mélyebben gyökerezett: a közös érdekek összehozták az embereket, ráadásul nem is oly rég éltünk át egy hasonlóan nagy árvízet: 2006-ban ugyancsak pakoltam homokzsákokat.”